Meditációs objektumok
Kortárs művészeti kiállítás nyílt Hamvas Béla tiszteletére
Különleges tárlat házigazdája 2023. szeptember 23-tól az esztendő végéig a nagyváradi római katolikus püspöki palota. A Magyar Művészeti Akadémia Meditációs objektumok címmel a főpásztori rezidencia második emeleti kiállítótermeiben rendezte meg Hamvas Béla-emlékiállítását a filozófus-író születésének 125. évfordulója alkalmából. A tárlat kurátora, Ujvárossy László Munkácsy-díjas grafikusművész, az MMA rendes tagja felhívására harmincegy képzőművész, a művészeti akadémia húsz tagja és tizenegy erdélyi magyar alkotó készítette el Hamvas Béla-reflexióját.
Különleges tárlat házigazdája 2023. szeptember 23-tól az esztendő végéig a nagyváradi római katolikus püspöki palota. A Magyar Művészeti Akadémia Meditációs objektumok címmel a főpásztori rezidencia második emeleti kiállítótermeiben rendezte meg Hamvas Béla-emlékiállítását a filozófus-író születésének 125. évfordulója alkalmából. A tárlat kurátora, Ujvárossy László Munkácsy-díjas grafikusművész, az MMA rendes tagja felhívására harmincegy képzőművész, a művészeti akadémia húsz tagja és tizenegy erdélyi magyar alkotó készítette el Hamvas Béla-reflexióját.
A vernisszázson Böcskei László megyéspüspök nevében is Lakatos Attila, a Patachich Kulturális Központ vezetője és Vakon Zsolt irodaigazgató, püspöki titkár köszöntötték a szép számú érdeklődőt, magyar és román nyelven egyaránt. Dr. Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárának gondolatait Baricsa Katalin, az MMA Képzőművészeti Tagozatának titkára olvasta fel. Elhangzott, hogy Hamvas Béla az Anthologia humana című kötetében fejtette ki először bővebben, hogy a meditációs objektum megválasztása az emberi életben a legszemélyesebb tevékenység.
Ezzel a személyes elköteleződéssel érdemes tehát rátekinteni arra, hogy hányféleképpen kapcsolódunk a kommunista hatalomátvétel után margóra szorított gondolkodóhoz, aki a magyar kultúra horizontját az egyetemes metafizikai hagyomány irányába nyitogatta a 20. század minden tekintetben szűkös és lehatárolt évtizedeiben. Hamvas szintézisteremtő filozófiájának része volt szellemi-művész hagyományaink újragondolása és a különböző művészeti ágak összekapcsolása. A Magyar Művészeti Akadémia pedig ehhez hasonlóan hídszerepet kíván betölteni a kortárs magyar művészeti életben, illetve célkitűzései között szerepel továbbá az is, hogy az előző nemzedékek felismeréseit, tudását megőrizze, és megmentse a feledéstől.
Ugyanakkor az MMA megalakulásától fogva a Kárpát-medence magyarságában gondolkodik, támogatja az országhatárokon átívelő művészi és közösségi kapcsolatok megerősödését, fenntartását.
Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő arra hívta fel a figyelmet: visszatérő fogalom Hamvas műveiben az úgynevezett meditációs objektum, amely ennek a kiállításnak is hívócíme lett, s ami rövid magyarázatot kíván. A hagyatékban fennmaradt egy fénykép, amit valószínűleg Hamvas maga készített. Ezen a fotón a Dalmácia szívében rejtőző Šibenik városának közepén magasodó Szent Jakab-katedrális egy aprócska részletét láthatjuk.
A képen öt jól kivehető faragott fej van egy falon. Az ottaniak úgy vélik, hogy az emberfők természetesen helyi lakosokat ábrázolnak, mások szerint azonban ezek embertípusokat megjelenítő, így különféle korokat és hangulatokat kifejező fejek. Hamvas Béla ezeket a szoborfejeket fotózta le, és azokat szemlélve írta még a második világháború előtt A Babérligetkönyv nevezetes Faragott fejek című írását.
A kiállítás megszervezésének lehetőségéért az érintett intézményeknek és személyeknek Ujvárossy László Munkácsy-díjas grafikusművész, a tárlat kurátora mondott köszönetet.
Forrás: Erdon.ro/MMA
Ezzel a személyes elköteleződéssel érdemes tehát rátekinteni arra, hogy hányféleképpen kapcsolódunk a kommunista hatalomátvétel után margóra szorított gondolkodóhoz, aki a magyar kultúra horizontját az egyetemes metafizikai hagyomány irányába nyitogatta a 20. század minden tekintetben szűkös és lehatárolt évtizedeiben. Hamvas szintézisteremtő filozófiájának része volt szellemi-művész hagyományaink újragondolása és a különböző művészeti ágak összekapcsolása. A Magyar Művészeti Akadémia pedig ehhez hasonlóan hídszerepet kíván betölteni a kortárs magyar művészeti életben, illetve célkitűzései között szerepel továbbá az is, hogy az előző nemzedékek felismeréseit, tudását megőrizze, és megmentse a feledéstől.
Ugyanakkor az MMA megalakulásától fogva a Kárpát-medence magyarságában gondolkodik, támogatja az országhatárokon átívelő művészi és közösségi kapcsolatok megerősödését, fenntartását.
Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő arra hívta fel a figyelmet: visszatérő fogalom Hamvas műveiben az úgynevezett meditációs objektum, amely ennek a kiállításnak is hívócíme lett, s ami rövid magyarázatot kíván. A hagyatékban fennmaradt egy fénykép, amit valószínűleg Hamvas maga készített. Ezen a fotón a Dalmácia szívében rejtőző Šibenik városának közepén magasodó Szent Jakab-katedrális egy aprócska részletét láthatjuk.
A képen öt jól kivehető faragott fej van egy falon. Az ottaniak úgy vélik, hogy az emberfők természetesen helyi lakosokat ábrázolnak, mások szerint azonban ezek embertípusokat megjelenítő, így különféle korokat és hangulatokat kifejező fejek. Hamvas Béla ezeket a szoborfejeket fotózta le, és azokat szemlélve írta még a második világháború előtt A Babérligetkönyv nevezetes Faragott fejek című írását.
A kiállítás megszervezésének lehetőségéért az érintett intézményeknek és személyeknek Ujvárossy László Munkácsy-díjas grafikusművész, a tárlat kurátora mondott köszönetet.
Forrás: Erdon.ro/MMA
