A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) jelenti a harmadik formát: az adófizetők pénzéből úgy juttat pénzt a kultúra számára, hogy a művészeti szervezetek által delegált kurátorok dönthetnek ezekről a forrásokról – tette hozzá a miniszter. L. Simon László, az NKA alelnöke, a Kulturális és Sajtóbizottság fideszes elnöke a kulturális alap eddigi működésének tapasztalatait tekintette át. Felidézte, hogy az NKA a magyar politikai elit konszenzusával jött létre húsz évvel ezelőtt. Sokan nem tudják, hogy az NKA elkülönített állami pénzalapként működik, nincsen közvetlenül a minisztérium alá betagozva, noha a miniszter az elnöke – hívta fel a figyelmet a politikus, kiemelve, hogy az alaptól maradványpénzek nem vonhatók el, így az NKA több éves pályázatokat is ki tud írni.

Beszámolója szerint a támogatási politikát az NKA Bizottsága határozza meg, a források elosztását az állandó és ideiglenes szakmai kollégiumok végzik, amelyben egyenlő arányban foglalnak helyet a szakmai szervezetek és a miniszter által – a szakmai szervezetek javaslatainak figyelembevételével – delegált tagok.

Az NKA fő bevételi forrása 2009 óta az ötöslottó szerencsejáték adójának 90 százaléka, ez évi több mint 10 milliárd forintot jelent, míg a teljes bevétel várhatóan el fogja érni a 13 milliárd forintot. Ehhez mintegy 10 ezer pályázat érkezik be évente.

Az alap alelnöke kiemelte: az NKA elsősorban a magyar kultúrát támogatja a határokon innen és túl, de működési támogatást nem nyújt, csak programokat, művek létrehozását finanszírozza. A közeljövő fontos irányvonala a nemzeti kultúra digitalizációjának támogatása, a nyomtatott művészeti folyóiratok digitális átállásának segítése lesz.

Tavaly vezették be az online pályázati rendszert, amely sokak félelme ellenére nem eredményezte a pályázatok számának csökkenését, de igen komoly másolási költség megtakarítását teszi lehetővé – számolt be L. Simon László.

Hatos Pál a kulturális diplomácia szerepéről tartott előadásában elmondta: csakúgy, mint az általa vezetett Balassi Intézet, a hatalmas hálózatokat működtető British Council és a Goethe Intézet is a saját országukról szóló ismeretek terjesztésével, az angol és a német nyelv oktatásával foglalkozik leginkább.

A British Council évi 924 millió euróból (272 milliárd forint) működik 110 országban mintegy 300 irodával, a Goethe Intézet 93 országban évi 366 millió euróból (108 milliárd forint) végzi a tevékenységét. A 16 országban 18 intézetből álló román hálózat költségvetése 2010-ben még évi 10 millió euró, idén már csak 6,85 millió (2 milliárd forint) volt.

Hatos Pál felidézte: a Balassi Intézetet 2001-ben alapították, de elődintézményei hosszú múltra tekintenek vissza. A hálózat jelenleg 19 intézetet foglal magába, de még ebben az évben megnyílik a pekingi, zágrábi, belgrádi és isztambuli egység. A Balassi Intézet szakmai támogatásával 16 országban 31 magyar tanszék, lektorátus működik, míg a Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) a világ összes országából fogad ösztöndíjasokat.
    
Az új programként indult Publishing Hungary az elmúlt két évben 25 külföldi könyvvásáron tette lehetővé a magyar részvételt, a Campus Hungary program az oktatási mobilitást erősíti, a Márton Áron kollégiumi rendszer pedig a határon túli magyar fiatalok oktatását segíti.

A Balassi Intézet költségvetési támogatása 2010-ben 4,2 milliárd, idén 3,6 milliárd forint volt, de ebből 790 milliót kell saját bevételként kitermelni. Jelentősen, 1 milliárdról 1,77 milliárd forintra nőttek az intézmény további, projektalapú állami támogatásai, 2014-ben pedig a központi költségvetési támogatás várhatóan 4,1 milliárd forint lesz.

Hatos Pál beszámolója szerint az utóbbi két évben a Balassi Intézet 200 külföldi kiállítást, ugyanannyi koncertet szervezett, nyelvtanfolyamain 15 ezer magyarórát tartottak, és a MÖB 2500 pályázatot fogadott be. Rendezvényein 1,6 millió látogató fordult meg, ebből 1,2 millióan a washingtoni Smithsonian Folklife Festivalon.

L. Simon László az előadás után felvetette: érdemes lenne a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi vásárszerepléseit segítő, a Publishing Hungaryhez hasonló programot elindítani az NKA-nál a Balassi Intézeten keresztül.

A konferencián részt vett Fekete György, az MMA elnöke és Dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára.

A konferencia programja