„Amióta a Magyar Művészetért létezik, mindig azt tartottuk szem előtt, hogyan lehet a rangjára emelni. Nem kiemelni, csupán rangjára emelni a művészetet, a közoktatást, a kultúrát, egyáltalán mindazt, ami nyelvünkön, zenénken, táncunkon keresztül egybetart bennünket" – fogalmazott a gála megnyitóján Gubcsi Lajos, a díjak alapítója. Mivel az esemény az Ünnepi Könyvhét nyitónapján zajlott, a gála első perceiben jelent meg a Magyar Művészetért mind a tizenhat díját és közel ezerhatszáz díjazottját – beleértve az idei kitüntetteket is – bemutató könyv az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában.


A Magyar Művészetért Díj 1987-es alapítása óta célja az egyetemes magyar művészetek és művészek kiemelt elismerése az egész Kárpát-medencében. „Ádám Gyula székely fotóművésszel kezdődik a névsor és Zsuráfszky Zoltán néptáncos-koreográfussal záródik. S átölel közben háromszáznyolcvan nevet és nagyszerű életművet. A kuratórium egykori alapító tagjai voltak Makovecz Imrétől Csoóri Sándorig, Sinkovits Imrétől Szokolay Sándorig, Sára Sándorig és Kósa Ferencig, Sütő Andrástól Markó Ivánig, a ma élők közül Cserhalmi György, Korniss Péter és Gubcsi Lajos." – hallhatta a közönség a díjról.


Rátóti Zoltán színművész, Petőfi Sándor: A magyarok istene című költeményét adta elő, s alapozta meg vele a díjátadások sajátos hangulatát (A verset ide kattintva lehet elolvasni). Az MMA alelnöke nemcsak előadóművészként vett részt a gálán, hiszen elsőként vehette át a jelenlévők közül a Magyar Művészetért Díjat. Méltatását a gála levezetője, Schramek Géza színművész olvasta fel: „Rátóti Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, rendező, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, korábban a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, a Színház és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára, majd rektora volt. Szinte megszámlálhatatlan színházi szerep, film és tévéjáték, CD és hangoskönyv fűződik nevéhez. A magyar színjátszás kiemelkedő, egyik legismertebb művésze."


A Klauzál Házban tartott gálán Varga Miklós felidézte az István, a király című rockoperában nyújtott alakítását, s az Európa című dallal fejezte ki a Kárpát-medence magyar lakosainak összetartozását.
Összesen hatan vehettek át Magyar Művészetért Díjat, de Zrínyi Ilona- és Árpád fejedelem-díjat is átadtak az est első felében.
A legtöbben Ex Libris Díjat érdemeltek ki, mellyel az odaítélők szándéka szerint alkotókat, közösségeket, a szellem-, az erkölcs személyiségeit, világhírességeket, az új generáció kiválóságait ismerik el. „A díszdobozon a Szent Korona, mint örökösen vállalt jelképünk. Baráti tisztelettel gondolunk arra, hogy a hazájukat a szívükben érző, őrző magyarok mindig számíthattak azon kitüntetettek erejére, tőlük függetlenül vagy velük együtt, akiknek ezt a díjat adjuk" – ismertette Schramek Géza.


A díjátadó abban is sajátos volt, hogy az elismert művészek megmutatták a közönségnek, hogy milyen kiváló művelői egy-egy népzenei, zenei ágnak, melyért elismerték őket, s bár így talán hosszabb volt a gála a máskor-máshol szokásosnál, mégis igen tartalmas, szívet melengető darabokkal ajándékozták meg a nagyszámú közönséget.


Közülük is kiemelkedett Jánosi András népzenész és együttese, a 2019-ben alapított Hungaricus Együttes. Előadásukban hallhatták a jelenlévők, milyen megtévesztően hasonlít egy-egy felvidéki régi zenei dallam az erdélyi dallamokra – s erre maga Jánosi András fel is hívta a figyelmet. Az Ex Libris Díjat átvevő együttest az alábbi méltatással mutatták be a hallgatóságnak: „Jánosi András népzenész, zenetanár, zenekutató. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, több évtizede kutatja a magyar néphagyományban megőrzött eleven táncdallamokat és a levéltárak mélyére temetett régi kottákat. A Hungaricus másik két tagja Apró Anna és Légrádi Eszter a Zeneakadémia Népzene Tanszékén végzett népzenetanárok és országos, valamint nemzetközi zenei versenyek díjazott előadói. Az együttes neve a magyar táncok XVI., XVIII. századi elnevezését idézi. A Hungaricus megalapításával céljuk 2019-ben az volt, hogy a korábbi századok régi magyar zenei gyűjteményeinek dallamanyagát életre keltsék és közkinccsé tegyék. Megalakulásuk határon túli koncertjeikhez kötődik. Koncertsorozatuk volt Kassa környékén és Gömörben, Csíkszeredában, Gyimesbükkön, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon, Farkaslakán és elrepítették Dél-Koreáig a felvidéki rozsnyói régizenét. A legtöbb helyen templomokban szerepeltek, a hely szellemiségét tekintve itt találták meg zenéjük legméltóbb helyét."


A díjátadón Hollós László riporter, televíziós szerkesztő-rendező, az MMA köztesületi tagja is elismerést vehetett át. Az Ex Libris Díjat számtalan filmje közül éppen azért a Szerelmes földrajz című sorozatért kapta, melyben mások mellett rendre bemutatja az MMA levelező és rendes tagjait, a nekik fontos hazai és határontúli tájak ölelésében. A méltatásban kiemelték, hogy ezek a műsorok „szép vallomások" a televízióban.  


Az esten – ahogyan a bevezetőben is hallani lehetett – szerették volna megmutatni a közönségnek, miért jobb tízmillió helyett tizenötmillió magyar társadalmában élni, s erre jó példa volt az a záró fellépés is, melyben a Magyar Művészetért Díjat kapott Salamon Beáta és Porteleki László népzenész, prímás, Ex Libris Díjat kapott Dezső Attila, Kovács Márton, Kuczera Barbara, Molnár Péter, Péter Tamás, Porteleki Zoltán, Szilágyi Tóni zenéje kápráztatta el a közönséget. Egy kifejezetten erre az estére összeállt, országhatárokat tekintve nemzetközi (s persze mégis magyar) együttes koronázta meg a gálát, megidézve a táncházak magával ragadó hangulatát.

A Magyar Művészetért Díj Csíki Székely Múzeum Erdély Molnár Levente operaénekes, Erdély Porteleki László népzenész Rátóti Zoltán színművész Salamon Beáta népzenész Zrínyi Ilona-díj Nagy Tímea olimpiai bajnok Árpád fejedelem-díj Rákóczi Szövetség Ex Libris Díj Agócs Gergely etnográfus, népzenekutató, Felvidék Barabás László néprajzkutató, Erdély Dezső Attila népzenész, Erdély Falath Zsuzsanna muzeológus, Felvidék Fazakas Zoltán József dr. ügyvéd, Erdély-Magyarország Frigyesy Ágnes és a Budapesti Székely Kör Hollós László szerkesztő, producer Jánosi András és a Hungaricus, magyar régizene, népzene Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Erdély Kovács Ferenc festőművész Kovács Márton népzenész Kovalcsik Cirill ferences szerzetes Kuczera Barbara népzenész Molnár Péter népzenész Nagy Perge László grafikus, Délvidék Péter Tamás népzenész Porteleki Zoltán népzenész Romániai Magyar Dalosszövetség, Erdély Schön György közművelő, közösségszervező Szilágyi Tóni zenész, Erdély

Wittmer-Besze Erika
Fotó: Walter Péter / MMA