Színészlegendák II. Vallomások, visszaemlékezések, elbeszélések 1896–1946

Megjelent a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Katolikus Rádió Zrt. és a Petőfi Irodalmi Múzeum Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közös vállalkozásának második összeállítása, a Színészlegendák II. Vallomások, visszaemlékezések, elbeszélések 1896–1946 című hangoskönyv. Már a Színészlegendák I. Levelek, naplók, feljegyzések 1800–1866 című kiadvány bemutatásakor jelezték a készítők, hogy az anyag bőséges, így lesz folytatás. Most pedig elkészült és egyelőre CD hordozón áll rendelkezésre a századelő, a 20. század első felének írásait, színművészek visszaemlékezéseit, naplótöredékeit egybegyűjtő különleges hanganyag.
A Magyar Művészeti Akadémia irodaházában tartott bemutatón Juhász Judit, az MMA szóvivője először dr. Radetzky Andrást, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettesét kérte fel, hogy mondja el üdvözlő szavait a projektet lebonyolító Magyar Katolikus Rádió Zrt. nevében, aki személyesen is megköszönte a közös munkát. Ahogy említette, a Rádió adta a formát, vagyis a rendezést és a rögzítést lehetőségét, az Akadémia művészei pedig a tartalmat, vagyis a színészlegendák visszaemlékezéseit neves művészek felolvasásában. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Katolikus Rádió hitvallása, hogy a kulturális értékeket ne csak megőrizze, hanem azt folyamatosan sugározza, hiszen a fiatalok nem automatikusan öröklik a kultúrát, azzal meg kell ismertetni őket, és meg kell tanítani nekik, hogy elsajátíthassák és magukénak érezzék. Ebben is segít ez a kiadvány, ahol az egykori legnagyobbakat szólaltatják meg mai színművészóriások. Megköszönte továbbá kollégáinak, a rendező Sárospataki Zsuzsannának, és a két rendezőasszisztensnek, Pozsgai Nórának és Varga Andreának a munkájukat.
Rátóti Zoltán, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője, a kiadvány művészeti vezetője örömének adott hangot, hogy az első rész után immár a folytatást is kézben tarthatjuk. Üdvözlendőnek tartotta, hogy a nagy színészlegendák örömmel írtak szerepeikről, társadalmi helyzetükről, magánéletükről, hiszen ennek segítségével még árnyaltabb kép rajzolódhat ki egykori munkásságukról, életükről. Fontosnak ítélte ezeknek a szövegeknek és legendás színészalakoknak megismertetését a fiatalokkal, hiszen óriási példaképek ők, mégis szomorúan tapasztalta még színművészetis tanulóknál is, hogy nem ismeri a mai ifjúság már ezeket a pár évtizeddel ezelőtt működő nagy alakokat. A hangzóanyagot hiánypótlónak nevezte, és utalva a gördülékeny együttműködésre a kiadványban közreműködő akadémikusok és köztestületi tagok, valamint a Katolikus Rádió munkatársai között, már a III. rész mielőbbi megjelenésére is ígéretet tett.
Ezt megerősítette dr. Gajdó Tamás, a kiadvány szerkesztője, az OSZMI tudományos főmunkatársa, aki elmondta, hogy az anyag bőséges, hiszen a 20. század első felében a színházi életet nagyon sok művész örökítette meg, így is felhívva magára és művészetére a figyelmet. Kiemelte, hogy számos írás a legmagasabb irodalmi értéket képviseli, hiszen a színészek gyakran íróként is működtek abban az időben. Igazi csemege a Színészlegendák folytatása, a második válogatás is a színházkedvelők, és az irodalomkedvelők számára, hiszen olyan neves színművészek írásai szólalnak meg mai művészek hangján, akikre méltán emlékezhetünk. Fedák Sári, Perczel Zita, Bajor Gizi egy-egy írása mellett hallható Rátkai Márton, Csortos Gyula, vagy Jávor Pál egy-egy szövege is, csak a legnagyobbakat kiemelve. A felolvasó színművészek sora is jelentős, Bánsági Ildikó, Blaskó Balázs, Blaskó Péter, Császár Angela, Cseke Péter, Hirtling István, Hűvösvölgyi Ildikó, Kubik Anna, Lukács Sándor, Mécs Károly, Nemcsák Károly, Oberfrank Pál, Pregitzer Fruzsina, Ráckevei Anna, Rátóti Zoltán, Reviczky Gábor, Rubold Ödön, Sárossy Kinga, Szarvas József.
A bemutatót a jelenlévők soraiban helyet foglaló és váratlanul megszólított Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész szavai zárták, aki jó szívvel emlékezett a munkára, valamint kiemelten fontosnak tartotta, hogy a kultúraszerető fiatalok alázattal emlékezzenek elődeikre, és akár ilyen formában (meghallgatva személyes írásaikat) is kapcsolódhassanak hozzájuk. Mivel a kiadványt bemutatók többsége egyetértet azzal, hogy a CD formátum a technika szélsebes alakulásával már az elavultabb hordozót képviseli, Rátóti Zoltán örömmel jelezte, hogy a tervek szerint a hangzóanyag interneten is hamarosan elérhető lesz.