Tényleg vérre ment
Hetvenötödik születésnapján Gulyás Gyula rendezőt köszöntötték a Makovecz Szalonban június 26-án. Az esten levetítették a róla készült, Tényleg vérre ment című portréfilmet. A háznagyi teendőket ezúttal Borbély László író látta el.
Laudációjában Borbély László felelevenítette Gulyás Gyula egyik, korábbi kijelentését, mely szerint „amatőr maradtam a szó legteljesebb értelmében – mint a szerelemben –, aki azért él, akit, amit szeret, s nem abból! Ezért nem csináltam soha propaganda-, rendelt filmet, s reklámot – igaz, nem is igen kértek erre, s valószínűleg soha nem is tudtam volna beilleszkedni abba a profi társaságba." Borbély László a magyar dokumentumfilm meghatározó alakjának nevezte Gulyás Gyulát, majd levetítették a rendezőről készített, közel egy órás portréfilmet.
A Gulyás testvérekről 2017-ben könyvet is publikáló Tóth Péter Pál rendező-operatőr által jegyzett mozi végigviszi a nézőt azon a hosszú alkotói életúton, ami Gulyás Gyulát az egyik legjelentősebb magyar dokumentumfilm-rendezővé tette. Megjelennek az iskolás évek, s a gyermekkor megannyi stációi szintúgy felvonulnak, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara következik, ahol művészettörténet-magyar szakon végzett 1968-ban. „Az egyetem számomra sivatag volt. Az igazi intellektuális élmény az egyetemi színpad volt" – mondta Gulyás a filmben, amely bőven csemegézik azon alkotások legjavában, melyek azt követően készültek el, hogy az 1964-ben megalakult Cinema-64 amatőr filmstúdió alapító tagja lett. A portréfilm külön érdekessége, hogy az interjúkérdéseket nem egy ember tette fel, hanem Gulyás Gyula életútjának különböző fázisaira más és más, összesen hat riporter kérdezett rá. Mindez lendületet és különös dinamikát adott a filmnek.
A mozi levetítését követő beszélgetésen Gulyás Gyula elmondta: „az amatőrfilmesek fedezték fel számunkra Magyarországot". Hozzátette: „csak magunk tapostuk ezt az ösvényt".
Az eseményen részt vette Gulyás János operatőr-rendező is, illetve Ács Margit író, akiről Gulyás Gyula forgatott portréfilmet az MMA felkérése nyomán. Gulyás-testvérek a hetvenes évektől kapcsolódnak be a fiatal filmesek műhelyéül szolgáló Balázs Béla Stúdió munkájába. Az ott kimunkált, speciálisan magyar dokumentumfilmes módszer, stílus talán legfontosabb alkotóivá váltak. Mind a ketten elkötelezettek kezdettől azon témák iránt, amelyekről a maguk korában sem ildomos, sem előnyös nem volt beszélni.
A Gulyás testvérekről 2017-ben könyvet is publikáló Tóth Péter Pál rendező-operatőr által jegyzett mozi végigviszi a nézőt azon a hosszú alkotói életúton, ami Gulyás Gyulát az egyik legjelentősebb magyar dokumentumfilm-rendezővé tette. Megjelennek az iskolás évek, s a gyermekkor megannyi stációi szintúgy felvonulnak, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara következik, ahol művészettörténet-magyar szakon végzett 1968-ban. „Az egyetem számomra sivatag volt. Az igazi intellektuális élmény az egyetemi színpad volt" – mondta Gulyás a filmben, amely bőven csemegézik azon alkotások legjavában, melyek azt követően készültek el, hogy az 1964-ben megalakult Cinema-64 amatőr filmstúdió alapító tagja lett. A portréfilm külön érdekessége, hogy az interjúkérdéseket nem egy ember tette fel, hanem Gulyás Gyula életútjának különböző fázisaira más és más, összesen hat riporter kérdezett rá. Mindez lendületet és különös dinamikát adott a filmnek.
A mozi levetítését követő beszélgetésen Gulyás Gyula elmondta: „az amatőrfilmesek fedezték fel számunkra Magyarországot". Hozzátette: „csak magunk tapostuk ezt az ösvényt".
Az eseményen részt vette Gulyás János operatőr-rendező is, illetve Ács Margit író, akiről Gulyás Gyula forgatott portréfilmet az MMA felkérése nyomán. Gulyás-testvérek a hetvenes évektől kapcsolódnak be a fiatal filmesek műhelyéül szolgáló Balázs Béla Stúdió munkájába. Az ott kimunkált, speciálisan magyar dokumentumfilmes módszer, stílus talán legfontosabb alkotóivá váltak. Mind a ketten elkötelezettek kezdettől azon témák iránt, amelyekről a maguk korában sem ildomos, sem előnyös nem volt beszélni.