
Sánta Ferenc (1945-2024) · Fotó: MMA / Nyirő Simon
Elhunyt Sánta Ferenc hegedűművész, prímás
Hetvenkilenc éves korában 2024. október 22-én elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas hegedűművész, prímás, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Pályafutása kezdetén tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, később Európa szinte minden országába meghívták, ezenkívül járt még az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában. A Prima Primissima díjas hegedűművész alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak.
Gyászjelentése itt olvasható.
Búcsúztatására római katolikus szertartás szerint, 2024. november 12-én 13.00 órakor kerül sor
a Fiumei úti sírkert ravatalozójában.
Gyászjelentése itt olvasható.
Búcsúztatására római katolikus szertartás szerint, 2024. november 12-én 13.00 órakor kerül sor
a Fiumei úti sírkert ravatalozójában.
„Vallom, hogy a zene a szépség nyelve, és boldog vagyok, hogy ebbe a nemzetközi szótárba nap mint nap írhatok új fejezeteket." (Sánta Ferenc)
Sánta Ferenc 1945. március 2-án született Kaposváron. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de kilencévesen már édesapja, idősebb Sánta Ferenc zenekarában is fellépett. 1952-től a kaposvári zeneiskolában Lehota Dezsőnél tanult hegedülni és tizenhárom évesen már a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban játszott. Két évvel később felvételi nélkül jutott be a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. 1963-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult Ney Tibornál, emellett Kovács Apollóniát kísérte országjáró cigányzenészként. Hegedűművészi és tanári diplomát szerzett 1969-ben.
Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg, de klasszikus zenét is játszott. Pályafutása kezdetén tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarban is hegedült. Európa szinte minden országába meghívták, ezenkívül járt még például az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában. Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, majd az 1990-es évek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása lett. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki.
A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta is folyamatosan jelentek meg rádiós- és televíziós hanganyagai és lemezei. Ezeken a fellépésein a cigányzene klasszikus darabjai mellett – többek között – Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is játszotta. 1990–95 között Olaszországban a Velence Piazza San Marco-caffe „LAVENA" és a Caffe „QUADRI"-ban olasz zenészekkel játszott együtt. Rendszeresen fellépett a Fővárosi Operettszínház japán vendégjátékain.
1981-ben megkapta a Magyar Televízió nívódíját, 1982-ben és 2004-ben a Magyar Rádió nívódíjával ismerték el. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetésben, 1998-ben eMeRTon-díjban részesült. 2002-ben Liszt Ferenc-díjat, 2007-ben Kossuth-díjat kapott. 2009-ben kiérdemelte a Prima Primissima díjat, 2011-ben Budapest díszpolgára lett. 2023-ban megkapta a Kossuth-nagydíj elismerést.
Sánta Ferenc 2014 óta volt a nemzet művésze, az elismerésben „a XIX. és a XX. századi klasszikus és népszerű zeneirodalom magyar stílusban való tolmácsolásáért, a hazánk zenei kultúrájának részét képező cigánymuzsika magas szintű műveléséért" részesült. Emellett 2023 és 2024 között a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja is volt.
Ifj. Sánta Ferenc 70 - Ünnepi koncert
Az ifj. Sánta Ferenc hetvenedik születésnapjára adott koncerten több neves művész együtt zenélt a Nemzet Művésze díjas hegedűművésszel 2015. június 1-jén a Pesti Vigadó dísztermében, ahol többek között Piazzola, Kálmán Imre, Strauss művei hangzottak el.