Eltemették Ifj. Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas hegedűművész, prímást
A nemzet művészét Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomba
Ifj. Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas hegedűművész, prímás, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja életének nyolcvanadik évében, 2024. október 22-én örök nyugalomra tért. Búcsúztatására római katolikus szertartás szerint került sor november 12-én a Fiumei úti sírkert ravatalozójában. A Prima Primissima díjas hegedűművész alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak.
Ifj. Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas hegedűművész, prímás, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja életének nyolcvanadik évében, 2024. október 22-én örök nyugalomra tért. Búcsúztatására római katolikus szertartás szerint került sor november 12-én a Fiumei úti sírkert ravatalozójában. A Prima Primissima díjas hegedűművész alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak.
Megrendülten állunk Sánta Ferenc hegedűművész, prímás, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze ravatalánál – fejezte ki együttérzését Turi Attila, az MMA elnöke búcsúbeszédében. A megemlékező Kodály Zoltán vigasztaló szavait idézte: „Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza."
Turi Attila felelevenítette a gyászoló közösségnek, hogy a cigányzene hányattatott sors után vált az egyik legkarakteresebb magyar műfajjá, s ennek legkiválóbb művelői közé tartozott Sánta Ferenc. „Jeles dinasztia kiváló tagjától búcsúzunk most – mondta az MMA elnöke. – Kedves halottunk a család – még szorosabban az édesapa – nyomdokait követve indult el ezen a szép, de nehéz pályán, és jó látni, hogy elhivatottságát, valamint tehetségét gyermekei is tovább viszik. Sánta Ferenc Kaposvár, majd Pécs után a fővárosi Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult, ahol hegedűművészi és tanári diplomát szerzett. Mind tudjuk, a hagyományos cigányzene és a klasszikus muzsika egyformán közel állt hozzá; mindkettőt egyedülállóan magas szinten művelte. Erősen ragaszkodott lelke mindkét feléhez. S ha túl hosszú időn át kellett nélkülöznie az egyik vagy a másik műfajt, módot talált a visszatérésre."
A gazdag életutat olyan állomások fémjelzik, mint a budapesti Operaház zenekara, vagy a Göteborgi Szimfonikusok. Sánta Ferenc művészetére Európán túl is, világszerte kíváncsi volt a zeneszerető közönség az Egyesült Államoktól Japánig, Kanadától Ausztráliáig. Már pályafutása kezdetén népi zenekart alapított, s ennek folytatása volt a 100 Tagú Cigányzenekar, majd a Magyar Nemzeti Cigányzenekar alapítása az 1990-es évek közepén, amelynek évekig volt művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sora került ki keze alól.
„Népek legendái isteni eredetűnek tartják a zenét. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet – zárta búcsúbeszédét Turi Attila. – Hitünk szerint Sánta Ferenc ebbe a sejtett, tökéletes és csodálatos harmóniákkal teli világba távozott közülünk. Nyugodjon békében!"
Tóth I.
Fotó: Walter Péter
Turi Attila felelevenítette a gyászoló közösségnek, hogy a cigányzene hányattatott sors után vált az egyik legkarakteresebb magyar műfajjá, s ennek legkiválóbb művelői közé tartozott Sánta Ferenc. „Jeles dinasztia kiváló tagjától búcsúzunk most – mondta az MMA elnöke. – Kedves halottunk a család – még szorosabban az édesapa – nyomdokait követve indult el ezen a szép, de nehéz pályán, és jó látni, hogy elhivatottságát, valamint tehetségét gyermekei is tovább viszik. Sánta Ferenc Kaposvár, majd Pécs után a fővárosi Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult, ahol hegedűművészi és tanári diplomát szerzett. Mind tudjuk, a hagyományos cigányzene és a klasszikus muzsika egyformán közel állt hozzá; mindkettőt egyedülállóan magas szinten művelte. Erősen ragaszkodott lelke mindkét feléhez. S ha túl hosszú időn át kellett nélkülöznie az egyik vagy a másik műfajt, módot talált a visszatérésre."
A gazdag életutat olyan állomások fémjelzik, mint a budapesti Operaház zenekara, vagy a Göteborgi Szimfonikusok. Sánta Ferenc művészetére Európán túl is, világszerte kíváncsi volt a zeneszerető közönség az Egyesült Államoktól Japánig, Kanadától Ausztráliáig. Már pályafutása kezdetén népi zenekart alapított, s ennek folytatása volt a 100 Tagú Cigányzenekar, majd a Magyar Nemzeti Cigányzenekar alapítása az 1990-es évek közepén, amelynek évekig volt művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sora került ki keze alól.
„Népek legendái isteni eredetűnek tartják a zenét. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet – zárta búcsúbeszédét Turi Attila. – Hitünk szerint Sánta Ferenc ebbe a sejtett, tökéletes és csodálatos harmóniákkal teli világba távozott közülünk. Nyugodjon békében!"
Tóth I.
Fotó: Walter Péter
