Elhunyt Buda Ferenc költő, műfordító
Életének 89. évében szeptember 16-án elhunyt Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja. Buda Ferenc 1936. november 3-án született Debrecenben, azon az éjszakán, amelyiken Kosztolányi Dezső meghalt. Szinte napra pontosan húszéves volt, amikor az 1956-os forradalmat az orosz tankok eltaposták. A két tudatosított hagyomány közül ez a második határozta meg erősebben az életútját, annál is inkább, mert a forradalom leverése után írott verseiért perbe fogták és elítélték. Buda Ferencet az MMA saját halottjának tekinti.
Buda Ferenc a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1955-ben kezdte tanulmányait. 1956 októberének napjait Debrecenben élte meg. November elejétől február közepéig, amikor újraindult az oktatás az egyetemen, mintegy másfél tucatnyi verset írt, s ezek közül három a hatóság kezébe került. A versek ugyanis kézről kézre terjedtek, és az egyik fiú éppen a besúgónak szavalta el őket. Miután a versek szerzőjének nyomára akadtak, egy év börtönre ítélték a Rend, a Tizenöt-húszéves halottak és a Pesten esik a hó című versek miatt. Ez utóbbi verset az Ébresszen aranysíp (1970) című második kötetébe, a szerkesztő Juhász Ferenc beválogatta, aláírva a vers keletkezésének évszámát is. A másik két vers sokáig illegalitásban lappangott a fiók mélyén, ezeket és a börtönben írt verseket Für Lajos, a debreceni egyetem tanársegéde, a forradalmi bizottmány titkára őrizte, majd az 1980-as évek végén postán küldte vissza neki.
Buda Ferenc 1958-tól segédmunkás, 1963-tól képesítés nélküli nevelő volt a Pest megyei Pusztavacson. 1965-től Kecskeméten általános iskolában tanított, diplomát csak 1968-ban kapott, 1971-től a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt, majd a Forrás szerkesztőségébe került, ahol 1986-tól a lap főmunkatársaként dolgozott.
Verseit először a Kortárs, az Élet és Irodalom, majd az Új Írás közölte Juhász Ferencnek köszönhetően, aki kezébe vette verseinek sorsát a Szépirodalmi Kiadónál, megjelenhetett első kötete is, Füvek példája (1963) címmel.
Számos verseskötete jelent meg, s jelentős a műfordítói tevékenysége is: többek között baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt, kazah fordításai ismeretesek. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki gazdag lírai költészetéért, a népköltészet és a modern líra hagyományait ötvöző formai megoldásaiért, műfordítói tevékenységéért. 2011-től az MMA, 2013-tól a Digitális Irodalmi Akadémia tagja volt. 2014-ben a nemzet művésze lett a történelem drámai fordulatait személyes sorsában is hordozó embert hitelesen megjelenítő költészetéért, a költői szó erejébe vetett – egész életművét átható – rendíthetetlen hitéért, kimagasló életművéért.
Díjai: József Attila-díj (1973), Radnóti-díj (1973), a Művészeti Alap díja (1979), a Móra Ferenc Könyvkiadó Nívódíja (1979), az Európa Kiadó Nívódíja (1988), SZOT-díj (1988), IBBY-díj (1989), az Év Könyve-jutalom (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1993), Magyar Művészetért Díj (1993), Pro Literatura-díj (1996), Déry Tibor-díj (1999), Kölcsey-díj (2000), Balassi Bálint-emlékkard (2000), Kossuth-díj (2005), Bács-Kiskun Megyei Prima-díj (2007), Artisjus-díj (2007), Kecskemét Város Díszpolgára (2011), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011), Nemzet Művésze díj (2014), Ratkó József-díj (2018), Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2022)
80. születésnapja alkalmából 2016. november 8-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték tisztelői, barátai.
A költő a vele folytatott beszélgetés során beszélt életéről és alkotói törekvéseiről. Az egyik kérdésre például így felelt: „Manapság gyakrabban gondolok az irgalomra, mint a szigorúságra, mert magam is rászorulok." Egyik alkalommal pedig azt mondta az est során elhangzott sok méltatásra reagálva: „Annyi jót hallottam magamról, hogy most már alig érek föl a saját derekamig!" Ezután elszavalta két versét. Az egyik címe Számvetés volt:
Küszködve egy élethosszat,
láttam sok jót s néha rosszat,
lelket soha nem cseréltem,
mulasztás a legtöbb vétkem.
Buda Ferencről az MMA Kiadó gondozásában 2020-ban jelent meg monográfia a Közelképek írókról című sorozatban, a könyvet Mórocz Gábor írta.
Buda Ferenc 1958-tól segédmunkás, 1963-tól képesítés nélküli nevelő volt a Pest megyei Pusztavacson. 1965-től Kecskeméten általános iskolában tanított, diplomát csak 1968-ban kapott, 1971-től a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt, majd a Forrás szerkesztőségébe került, ahol 1986-tól a lap főmunkatársaként dolgozott.
Verseit először a Kortárs, az Élet és Irodalom, majd az Új Írás közölte Juhász Ferencnek köszönhetően, aki kezébe vette verseinek sorsát a Szépirodalmi Kiadónál, megjelenhetett első kötete is, Füvek példája (1963) címmel.
Számos verseskötete jelent meg, s jelentős a műfordítói tevékenysége is: többek között baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt, kazah fordításai ismeretesek. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki gazdag lírai költészetéért, a népköltészet és a modern líra hagyományait ötvöző formai megoldásaiért, műfordítói tevékenységéért. 2011-től az MMA, 2013-tól a Digitális Irodalmi Akadémia tagja volt. 2014-ben a nemzet művésze lett a történelem drámai fordulatait személyes sorsában is hordozó embert hitelesen megjelenítő költészetéért, a költői szó erejébe vetett – egész életművét átható – rendíthetetlen hitéért, kimagasló életművéért.
Díjai: József Attila-díj (1973), Radnóti-díj (1973), a Művészeti Alap díja (1979), a Móra Ferenc Könyvkiadó Nívódíja (1979), az Európa Kiadó Nívódíja (1988), SZOT-díj (1988), IBBY-díj (1989), az Év Könyve-jutalom (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1993), Magyar Művészetért Díj (1993), Pro Literatura-díj (1996), Déry Tibor-díj (1999), Kölcsey-díj (2000), Balassi Bálint-emlékkard (2000), Kossuth-díj (2005), Bács-Kiskun Megyei Prima-díj (2007), Artisjus-díj (2007), Kecskemét Város Díszpolgára (2011), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011), Nemzet Művésze díj (2014), Ratkó József-díj (2018), Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2022)
80. születésnapja alkalmából 2016. november 8-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték tisztelői, barátai.
A költő a vele folytatott beszélgetés során beszélt életéről és alkotói törekvéseiről. Az egyik kérdésre például így felelt: „Manapság gyakrabban gondolok az irgalomra, mint a szigorúságra, mert magam is rászorulok." Egyik alkalommal pedig azt mondta az est során elhangzott sok méltatásra reagálva: „Annyi jót hallottam magamról, hogy most már alig érek föl a saját derekamig!" Ezután elszavalta két versét. Az egyik címe Számvetés volt:
Küszködve egy élethosszat,
láttam sok jót s néha rosszat,
lelket soha nem cseréltem,
mulasztás a legtöbb vétkem.
Buda Ferencről az MMA Kiadó gondozásában 2020-ban jelent meg monográfia a Közelképek írókról című sorozatban, a könyvet Mórocz Gábor írta.
