Színházművészet
Eperjes Károly és Hirtling István kapja az idei Tolnay Klári-díjat
Az idei Tolnay Klári Művészeti Díjat Eperjes Károly és Hirtling István színművészeknek ítélte oda a Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület. Az elismerést szeptember 12-én, pénteken adták át a Tolnay Klári Emlékházban.
A díjat a magyar színház- és filmművészet szolgálatában nyújtott magas színvonalú és odaadó munkásságért adományozzák. A díjazott művészek jelöléséről a Tolnay Klári-díj kuratóriuma dönt.
Cseke Péter elismerése a VIDOR Fesztiválon
A legjobb rendezésért járó díjat ítélte oda a zsűri
A Kecskeméti Katona József Színház igazgatója, Cseke Péter, az MMA levelező tagja elnyerte a 24. Vidámság és Derű Országos Seregszemléjén a legjobb rendezésért járó díjat. A darab, amiért az elismerést megkapta, a Játékszín Rém rendes vendég című előadása volt.
A lélek realizmusa
Csoóri Sándor est a Nemzeti Színházban
Mi a népköltészet? – teszi fel a kérdést Csoóri Sándor a Tenger és diólevél c. esszéjében. Meg is próbál többféle választ is adni. Az egyik így hangzik: A kérdésre már sokan válaszoltak költők és szaktudósok egyaránt. Okos és ünnepi dadogásuk úgy összemosódik bennem, mintha félálomban hallgatóznék. „A népköltés a nép őshagyományszerű költészete."
Szerte a világon vannak, akik szerelmesek a magyar kultúrába
Interjú Káel Csabával, a Müpa vezérigazgatójával és filmipari kormánybiztossal
A Liszt Ünnep és Bartók Tavasz sikeres öt esztendeje után a kormányzat döntése nyomán 2027-től 1, 75 milliárd forintról 2,6 milliárd forintra nő a két nemzetközi fellépőket és közönséget is mozgató művészeti ünnep támogatottsága. Káel Csabát, az MMA levelező tagját Varga Klára többek közt arról kérdezte, mi mindent tud nyújtani a magyar és a külföldi közönségnek a két rendezvénysorozat, mennyire rentábilisak az európai filmek, és merre tart a magyar film.
Drámaíró és anyanyelv
Beszélgetés Szakonyi Károllyal
Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, a nemzet művésze alkotói alapállása alig változott bemutatkozó művei a Középütt vannak a felhők (1961), a Túl a városon (1964), az Életem, Zsóka (1964) megjelenése óta. Regényei, hangjátékai, drámái és televíziós munkáinak aktualitása, különösen a szinte állandóan felújított Adáshibáé (1970) azért sem évül el, mert nemcsak kivételes érzéke van esendőségünk, hibáink, bűneink észrevételéhez, hanem meg is tudja írni azokat. Mondanivalóját még őszintébbé teszi, hogy néha egy-egy dialógusa felkelti a gyanút: nemcsak közelről ismeri, hanem személyesen is megélte azt a drámát, amiről hőseit beszélteti.
Szenvedély és hivatás
Jánoskúti Márta kiállítása
A mohorai Tolnay Klári Emlékházban nyílt meg Jánoskúti Márta jelmeztervező, az MMA rendes tagja kiállítása. Balla István bőrész, iparművész, az emlékház alapítója teremtett enteriőröket a ruhák, kalapok, jelmezek, rajzok, Jánoskúti Márta fél évszázadnyi kedvenc, válogatott munkái számára.