Seres Gerda, az est műsorvezetője
 

 Virág Emese (zongora) és Balga Gabriella (ének)
 

Kovács Zoltán zeneszerzői repertoárjából eddig hiányoztak a gyermektémák, ám a közelmúltban a tágabb családban született gyerekek ebbe az irányba terelték a figyelmét. Mint mondja: hiba lenne kihagyni ezt a témát, hiszen a gyermekversek tisztasága, játékossága legalább néhány pillanatra feledteti felnőttkorunk sokszor gondterhelt világát. S hogy miért éppen három olasz nyelvű gyermekdal szövegét választotta az új ciklushoz? Az olasz operák világában eltöltött évtizedei alatt nagyon közel került hozzá ez a nyelv, amely könnyedségével, karakterességével és sajátos hangsúlyozásával kínálkozott erre a feladatra.

Seres Gerda ismertetőjében elmondta: a magyar dal napján először elhangzó Canzoni semplici első tétele játékos körtánc, akár a Zsipp-zsupp, kenderzsupp… ikerpárja is lehetne. A második hangulatos pillanatkép: a hosszú, csendes esős napon átmenetileg lelassul az élet… A harmadik tétel pedig egy olyan kislabdáról szól, amelyet éppen a szárnyaló gyermeki fantázia alakít valódi, élő játszótárssá. A versek magyar fordítására gyermekeinek rajongva szeretett gimnáziumi irodalomtanárát, Kovács Andrást kérte fel Kovács Zoltán. A kompozíciót kiváló szólistáinak: Mráz Nikolettnek és Csáki Andrásnak ajánlotta.
 

Mráz Nikolett (ének) és Csáki András (gitár)
 

Kocsár Miklós dalaihoz Kányádi Sándor 1989-ben megjelent, Sörény és koponya című verseskötetéből válogatott. Ezekben a nyolcvanas években keletkezett versekben a költő a létében veszélyeztetett erdélyi magyarság életérzéséről vall. A rövid, néhány sorban megfogalmazott versek izzó drámaisága termékenyítőleg hatott a zenei kifejezésre. Hasonlóan a versekhez, a zene is egyszerű eszközökkel – hangközzel, harmóniával, dallamfordulattal – igyekszik méltó társává szegődni a költői gondolatnak. Kocsár Miklós Dalok Kányádi Sándor verseire című kompozícióját előadta: Balga Gabriella és Virág Emese.
 

 

Tóth Péter Andalúziai dalok ciklusa Vas Bence gitárművész felkérésére készült három évvel ezelőtt. Lorca varázslatos mediterrán hangulatú, néha baljós, néha kirobbanóan indulatos, vagy éppen fojtott vágyakkal teli világa sok-sok éve foglalkoztatta a zeneszerzőt, aki igyekezett a rövid tételeket – A hold lombját letépném; Gitár; Hajnali dal; Ráolvasó; Találkozás – úgy egymásba fűzni, hogy az önálló dalok kerek egésszé álljanak össze. Tóth Péter Andalúziai dalok című művét Mráz Nikolett és Csáki András előadásában hallhatta a közönség.
 

 Mráz Nikolett, Tóth Péter és Csáki András
 

Kutrik Bence Szerelmes illúziók című, négyrészes dalciklusa 2018-ban készült Balga Gabriella számára. A zeneszerző József Attila verseiből kiindulva egy úgynevezett „álló sanzonkoszorút" hozott létre – mondta el a mű keletkezéséről Seres Gerda. A cím arra utal, hogy a dalciklus nem hagyományos, szentimentális szerelmi vallomásokat foglal magába, hanem kritikusabb hangvétellel közelít a párkapcsolatok jellegzetes problémáihoz. A mű Várlak című részlete Balga Gabriella és Virág Emese előadásában hangzott el a Pesti Vigadóban.


 
Dubrovay László: Szerelem, szerelem... című, kilenc Petőfi Sándor-vers ihlette dalciklusát 2011-ben írta a költő születésének 200. évfordulójára. Ajánlása feleségének, Ménes Arankának szól. A zeneszerző hangsúlyozza: Petőfit verseinek egyszerűsége, szinte népdalszerűsége, szépsége, gondolatainak a népi lélekből fakadó természetes megformálása a világirodalom legnagyobbjai közé emeli. Költészete iránymutató. Megmutatja, honnan lehet értékeket meríteni és milyen módon lehet azokat továbbgondolni, kibontakoztatni, gyönyörű műalkotássá érlelni. A dalok melodikája "polypentaton". Különböző pentaton rendszerek sejtjei épülnek dallamokká, létrehozva a teljes 12 fokúságot. A harmóniák magas számú felhang-struktúrákból állnak, mindig engedelmeskedve a tonális - funkcionális fizikai vonzástörvényeknek. Fontos szerepe van még a hangszínnek is, amely különösen szép hátteret biztosít a dalok érzelemvilágához. A dalciklusból most négy dal hangzott el – Szerelem, szerelem…; Száll a felhő…; Alkony; Az erdőnek madara van… – Mráz Nikolett  és Virág Emese előadásában.

Balga Gabriella és Mráz Nikolett

 

Hollós Máté Tündérálom című művéről Seres Gerda elmondta: a komponista zenei fantáziáját – ahogyan az alkotó fogalmazott – régóta csiklandozta Petőfi Sándor egyik legszebb sorpárja: „Oh, lassan szállj, és hosszan énekelj, / Haldokló hattyúm, szép emlékezet!" A Tündérálom című elbeszélő költemény első három versszakát zárja le e finom metafora, mintegy külön verssé avatva az addigi 24 sort. Ennek megzenésítését Virág Emese zongoraművész felkérése inspirálta, aki duettet kért az 1848-as szabadságharc évfordulójára rendezett hangversenyre. A duett első felében a mezzoszoprán drámai viaskodása hallható, majd a távolból megszólal a magasszoprán. A drámai harmóniák ellentéteként nyugodt, kíséret nélküli, diatonikus dallam keríti hatalmába az addig nyugtalan mezzo-társat.  A darab utolsó harmadában egymással konszonánsan, helyenként azonos dallamot is énekelve kérik: „Oh lassan szállj…" S nemcsak a tempó, hanem a sokszori ismétlés nyugalma is elhiteti, hogy a hosszan haldokló hattyú énekének metaforájaként a „szép emlékezet" még sokáig velünk marad.
 

Magyar dal napja a Pesti Vigadóban
 

Gil Vicente, 15-16. századi portugál költő és drámaíró versére készült Beischer-Matyó Tamás „En la huerta nace la rosa" című duettje. A 2008-ban magyar nyelven – énekhangra és vonónégyesre – megszületett dalnak azóta több változata is született: szóló énekhangra és zongorára, a magyar mellett spanyol nyelven, sőt, egyszer még egy operába is belekerült… A magyar dal napján felhangzó, 2023-as, spanyol nyelvű, két szopránra és zongorára készült verziónak idén áprilisban volt az ősbemutatója. A kompozíció formája és műfaja tangó, amit a vers belső ismétléseken alapuló monotonitása indokol – a mediterrán szenvedély kifejezése érdekében. Beischer-Matyó Tamás művét előadta: Balga Gabriella, Mráz Nikolett és Virág Emese.

Tóth Ida
Fotó: Walter Péter