–  A hagyományokhoz híven a kerek jubileumukat ünneplő költők, írók közül választottuk ki az est irodalmi anyagának az alkotóit – mondta el Mezey Katalin. – Ezúttal Kiss Anna Kossuth-díjas költőt, Nagy Zoltán Mihály Babérkoszorú-díjas írót, költőt, az MMA rendes tagjait fogjuk a műsorban köszönteni. Farkas Árpád Kossuth-díjas költőt, Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőt, Lászlóffy Csaba József Attila-díjas költőt idézzük meg műveik által. Mellettük ugyancsak két korábbi jelentős alkotóra, Nagy Gáspárra, az MMA posztumusz tiszteleti tagjára, illetve a jóval korábban a hatvanas évek végén elhunyt, a huszadik század egyik legnagyobb magyar prózaírójára, Kodolányi Jánosra emlékezünk, akiknek szellemisége mindenképp abba a folyamba tartozik, amelybe a Magyar Művészeti Akadémia alkotói is.


A közreműködő színészgárda is kiváló, Kubik Anna, Lukács Sándor Kossuth-díjas színművészek, az MMA rendes tagjai Lux Ádám Jászai Mari-díjas színművész, az MMA levelező tagja valamint Kisfaludy Zsófia és Szabó András kitűnő előadóművészek lesznek még az est fellépői. Bízunk benne, hogy közönségünk a kitűnő előadóknak köszönhetően is kedvet kap szerzőink megismerésére vagy korábbi olvasmányélményeik felfrissítésére, és újra kezükbe veszik könyveiket, elmélyülnek munkásságukban.

 
A műsorvezető ezúttal is Bényi Ildikó és Takács Bence. A zenei közreműködő ugyancsak három remek zenész: zongorán Kassai István Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, az MMA rendes tagja, klarinéton Klenyán Csaba, aki  szintén Liszt Ferenc-díjas művész, gordonkán pedig Rohmann Ditta Junior Prima-díjas művésznő, az MMA ösztöndíjasa játszik. Mosonyi Mihály, Erkel Ferenc és a huszadik században élt kitűnő zeneszerző, Weiner Leó életművéből fognak rövid darabokat előadni. Beszélgetést is hallhat a közönség a tavasszal érdemes művész címmel elismert Kassai Istvánnal, akinek nagy szerepe van abban, hogy ezeknek a ritkábban játszott alkotóknak, például Mosonyi Mihálynak, Erkel Ferencnek a pódium-művei ismét hallhatóak, megismerhetőek legyenek. Ugyancsak neki köszönhető például Hubay Jenő, Weiner Leó műveinek összkiadása.
Mezey Katalin hozzátette, hogy a születésnapjukat ünneplő szerzők közül Kiss Annának nagyon szép, megzenésített költeményei vannak a Kaláka együttes, illetve Kiss Ferenc jóvoltából. A lírája mellett kedveltek a hangjátékai, illetve színpadi játékai, amelyek egy része gyermekeknek készült.
A Kárpátalján élő Nagy Zoltán Mihály nevére a Sátánfattya című regénye kapcsán is emlékezhet a közönség, amelynek játékfilmváltozatát Zsigmond Dezső, az MMA Filmművészeti Tagozatának vezetője rendezte.
Farkas Árpád és Kányádi Sándor a Székelyföld szülöttei. Utóbbi Magyarországon is rengeteg előadást és író-olvasó találkozót tartott, neki is számos megzenésített verse él a köztudatban. A huszadik-huszonegyedik évszázad nagy költői életművét megalkotó Farkas Árpád olyan hű tükröt állított a székelység sorsának, amely a tankönyvekben is olvasható. Lászlóffy Csaba szintén az erdélyi magyarság szószólójaként, szülőföldjének rendkívül termékeny költője és prózaírója volt.


– Nagy Gáspár már sajnos régebben távozott közülünk – folytatta Mezey Katalin. – Az ő neve összefonódott az ötvenhatos forradalom emlékezetével, nevezetes verseket írt még a Kádár-rendszerben. Ezekből a költeményeiből, kiváltképp az Új forrásban megjelent Nagy Imre emlékezetét ébresztő, Öröknyár címűből emlékezetes politikai botrány lett. A népi írók mozgalmához kötődő Kodolányi János kivételes prózaírói életművet hagyott az utókorra. Emellett nagy terjedelmű az esszéket publikált és irodalomszervező is volt. A nevéhez fűződik az IGE, az Írók Gazdasági Egyesülete, amely a nehéz anyagi helyzetbe került íróknak, mások mellett József Attilának volt egzisztenciális támasza. Szociográfusként is szemlélte a társadalmat. Elsők között írt a súlyos demográfia helyzetet előidéző egykézésről, ami azt jelentette, hogy a módos parasztcsaládok egy gyermeknél többet nem vállaltak, hogy ne aprózódjék el a birtok. Az ötvenes években szerették volna kitörölni nevét az irodalmi életből. Száműzetésbe vonult, és ekkoriban alkotta meg Balatonakarattyán máig kiemelkedő jelentőségű, biblikus tárgyú nagyregényeit: a Jehuda bar Simon című, megragadó szépségű kisregényt, majd élete egyik főművét, a Mózesról szóló Az égő csipkebokort. A tatárjáráshoz kötődő műveit, a Boldog Margitot, a Julianus barátot és A vas fiait már a harmincas években megírta. Ezek a művei a hatvanas évektől újra megjelentek.  Jóval 1969-ben bekövetkezett halála után 1990-ben Kossuth-díjat kapott, és a Magyar Művészeti Akadémia tavaly postumus honoris causa elismeréssel emlékezett munkásságára.
 
B. L.