
Kévés György (1935-2024)
Elhunyt Kévés György építész
Életének 89. évében, 2024. március 9-én elhunyt Kévés György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze. Kévés György olyan, maradandó életművet létrehozó építőművész volt, aki közéleti, művészetszervező tevékenységével is örökérvényűt teremtett. Kévés Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Búcsúztatását 2024. április 12-én 15.00 órakor tartják a Pasaréti Páduai Szent Antal Plébániatemplomban (1026 Budapest Pasaréti út 137.).
Búcsúztatását 2024. április 12-én 15.00 órakor tartják a Pasaréti Páduai Szent Antal Plébániatemplomban (1026 Budapest Pasaréti út 137.).
Életműve során mindvégig a társművészetek legjelentősebb képviselőivel alkotott. Mindezt kezdettől fogva hauszmanni ihletésű vállalkozói szemlélete hatotta át, ezáltal vált egész életében különutassá és egyedivé. Személyes presztízsét, közéleti tevékenységét, hazai és nemzetközi elismertségét egyaránt a magyar építőművészet szolgálatába állította az általa létrehozott és működtetett kulturális és művészeti egyesületen, az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületén (ÉMKE) keresztül.
Kévés György 1935 március 20-án született Ősiben. Apja korai halálát követően Székesfehérvárra költözött a család.
Kévés György a háború alatt, és az azt követő nehéz években iskoláit Székesfehérváron, Budapesten, Kassán, Jászón, Tökön, Zsámbékon, Sopronban végezte. 1956-ig egyetemi tanulmányait Sopronban, majd dr. Kiss Tibor műegyetemi professzor segítségével a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán járta.
1959-ben Budapesten szerzett diplomát. 1956 októberében nemzetőr lett. 1956 novemberében anyjával és családjával Sopronból emigrációba indult, majd néhány nap után rokonai nélkül Sopronnál a zöld határon hazatért egyedül. Anyja és családja 1956-tól az Egyesült Államokban és Kanadában élt.
1959–1961 között az AGROTERV-ben és az ÉLTERV-ben dolgozott. 1961–1983-ig az Ipari Épülettervező Vállalat tervezője volt, ahol számos középülettervet készített. A FŐBER 1970. évi megbízására kidolgozott a hazai gyártóbázisra alapozva egy „könnyűszerkezetes rendszert", elsősorban iskola-, óvoda-, bölcsődeépítés céljaira. 1964 óta magánpraxist is folytatott feleségével, Földvári Éva építésszel. Ezen időszak jelentős alkotásai közé sorolhatók a Budán épült teraszházak. 1983-ban megalapította és 1985-ig igazgatta a „Stúdió R" építészeti tervezőirodát. 1987–1992 között KÁVA építésziroda, majd 1992-től a „Kévés és Építésztársai Rt." igazgatója volt.
Jelentősebb építészeti munkái közé tartozik a székesfehérvári KÖFÉM bejárati épületcsoport és irodalaboratórium (1963), a budapesti Ganz Villamossági – Kohó és Gépipari Minisztérium (1966), az Orczy Városközpont tíz épülete és városrendezési építészeti terve, generálkivitelezése, finanszírozása (1998–2007), a budapesti Meredek utcai teraszházak épületei (1966), valamint az Új Gazdasági Mechanizmus épületei: az esztergomi étterem és kultúrház, a győri Acél Öntöde (mindkettő 1969-ből).
Az Orczy Fórumért másodszor is elnyerte a Nemzetközi Ingatlan Szövetség, a FIABCI díját.
1999-ben létrehozta a Kévés Stúdió Galériát is, mely helyiség kiállítóteremként működik. Az elmúlt két évtized alatt közel száz kiállítást rendeztek.
Kévés György 1963–1976 között a Budapesti Műszaki Egyetem meghívott oktatója volt, 1974–1984 között tanított a MÉSZ mesteriskoláján, 1981-ben, 1983-ban és 1991-ben a St. Louis-i Washington Egyetem vendégelőadója volt. 1963–2015 közt tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) és egy időben a Magyar Építőművészet folyóirat egyik szerkesztői teendőit is ellátta. 1990–2015 tagja volt a Magyar Építész Kamarának, majd 2015-ben az említett építész szervezetekből (MÉSZ, MÉK) kilépett, és megalapította a Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületét, az ÉMKE-t.
Kévés György munkásságát többször elismerték: Ybl Miklós-díj (1973), Prima díj (2007), Kossuth-díj (2007), Magyar Művészetért Díj (2008), Nemzet Művésze (2022). 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Interjú Kévés Györggyel, a nemzet művészével
A Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze díj Bizottsága 2022-ben a Nemzet Művésze címet adományozta építőművészeti területen Kévés György Kossuth-díjas építész részére életműve elismeréseként.
Kévés György 1935 március 20-án született Ősiben. Apja korai halálát követően Székesfehérvárra költözött a család.
Kévés György a háború alatt, és az azt követő nehéz években iskoláit Székesfehérváron, Budapesten, Kassán, Jászón, Tökön, Zsámbékon, Sopronban végezte. 1956-ig egyetemi tanulmányait Sopronban, majd dr. Kiss Tibor műegyetemi professzor segítségével a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán járta.
1959-ben Budapesten szerzett diplomát. 1956 októberében nemzetőr lett. 1956 novemberében anyjával és családjával Sopronból emigrációba indult, majd néhány nap után rokonai nélkül Sopronnál a zöld határon hazatért egyedül. Anyja és családja 1956-tól az Egyesült Államokban és Kanadában élt.
1959–1961 között az AGROTERV-ben és az ÉLTERV-ben dolgozott. 1961–1983-ig az Ipari Épülettervező Vállalat tervezője volt, ahol számos középülettervet készített. A FŐBER 1970. évi megbízására kidolgozott a hazai gyártóbázisra alapozva egy „könnyűszerkezetes rendszert", elsősorban iskola-, óvoda-, bölcsődeépítés céljaira. 1964 óta magánpraxist is folytatott feleségével, Földvári Éva építésszel. Ezen időszak jelentős alkotásai közé sorolhatók a Budán épült teraszházak. 1983-ban megalapította és 1985-ig igazgatta a „Stúdió R" építészeti tervezőirodát. 1987–1992 között KÁVA építésziroda, majd 1992-től a „Kévés és Építésztársai Rt." igazgatója volt.
Jelentősebb építészeti munkái közé tartozik a székesfehérvári KÖFÉM bejárati épületcsoport és irodalaboratórium (1963), a budapesti Ganz Villamossági – Kohó és Gépipari Minisztérium (1966), az Orczy Városközpont tíz épülete és városrendezési építészeti terve, generálkivitelezése, finanszírozása (1998–2007), a budapesti Meredek utcai teraszházak épületei (1966), valamint az Új Gazdasági Mechanizmus épületei: az esztergomi étterem és kultúrház, a győri Acél Öntöde (mindkettő 1969-ből).
Az Orczy Fórumért másodszor is elnyerte a Nemzetközi Ingatlan Szövetség, a FIABCI díját.
1999-ben létrehozta a Kévés Stúdió Galériát is, mely helyiség kiállítóteremként működik. Az elmúlt két évtized alatt közel száz kiállítást rendeztek.
Kévés György 1963–1976 között a Budapesti Műszaki Egyetem meghívott oktatója volt, 1974–1984 között tanított a MÉSZ mesteriskoláján, 1981-ben, 1983-ban és 1991-ben a St. Louis-i Washington Egyetem vendégelőadója volt. 1963–2015 közt tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) és egy időben a Magyar Építőművészet folyóirat egyik szerkesztői teendőit is ellátta. 1990–2015 tagja volt a Magyar Építész Kamarának, majd 2015-ben az említett építész szervezetekből (MÉSZ, MÉK) kilépett, és megalapította a Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületét, az ÉMKE-t.
Kévés György munkásságát többször elismerték: Ybl Miklós-díj (1973), Prima díj (2007), Kossuth-díj (2007), Magyar Művészetért Díj (2008), Nemzet Művésze (2022). 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Interjú Kévés Györggyel, a nemzet művészével
A Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze díj Bizottsága 2022-ben a Nemzet Művésze címet adományozta építőművészeti területen Kévés György Kossuth-díjas építész részére életműve elismeréseként.