Végső búcsút vettek Csete György építőművésztől
Sokan kísérték utolsó útjára Csete György építőművészt, a Nemzet Művészét, az organikus építészet egyik elindítóját, Kossuth-díjas alkotót, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját július 18-án a Farkasréti temetőben. A temetésen emlékbeszédet mondott Finta József építőművész, az MMA rendes tagja, valamint versét olvasta fel Döbrentei Kornél költő, az MMA rendes tagja.
A búcsúztatáson jelen volt mások mellett Fekete György, az MMA elnöke; Jankovics Marcell, az MMA alelnöke; Dévényi Sándor az MMA alelnöke; Ferencz István, Kampis Miklós és Turi Attila építőművészek, az MMA rendes tagjai; Petrás Mária népdalénekes, az MMA rendes tagja is.
A hetvennyolc éves korában, június 28-án elhunyt építőművész emlékét ravatalánál, gyászoló családja előtt Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora és Finta József építész, az MMA rendes tagja idézte fel, Döbrentei Kornél költő pedig Isten-kód című versét olvasta fel. A református szertartás szerinti temetést Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke vezette.
Finta József emlékbeszédében elmondta: „Az ő magyarsága a lélek magyarsága, a népzene, a táncosok magasba röppenő magyarsága. Nem az anyag és a forma érdekelte igazán, hanem az épület üzenete". Mint fogalmazott, Csete György igazodási pont volt, aki saját útját járta, életét Isten és ember szolgálatának szentelte. „Egyszerre volt az örök álmodó építész és a nagyon tudatosan gondolkodó, dolgozó szerkesztő mérnök. Már korai munkájának, a különös szépségű orfűi Forrásháznak a csodájára jártak: az épületben az emberi alkotás egyesül a befogadó természettel" – fogalmazott Finta József, aki kitért arra is, hogy máig bánja, hogy a paksi atomerőmű lakótelepének tervezésekor nem állt Csete György mellé és a vita akkor a pécsi alkotócsoport szétveréséhez vezetett. Pedig ha a hatalom nem szól bele, az egész hazai organikus és nem organikus építészet más úton járhatott volna tovább.
Az építész felidézte, hogy Csete György nevéhez fűződnek az ópusztaszeri emlékpark épületei, a velencei biennále magyar pavilonja, a kőszegi Csillagtemplom, a kiskunmajsai kápolna, pályája vége felé, 2006-ra pedig elkészítette fő művét, a nagy összegzést, a debreceni tégláskerti református templomot, amelynek „szélesen támaszkodó teste maga a reformáció".
Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy Csete György „igazi toronyiránt" ember volt, egyenes, szembeforduló. „Számára védősánc, igazi menedékhely volt a debreceni református kollégium, ahonnan indult és ahová visszatért, újjáélesztve az intézmény baráti körét."
Fekete Károly püspök kiemelte, hogy a kollégium 475. évfordulóján, 2013-ban Csete Györgyöt a száz legjelentősebb diák közé választották, neve felkerült a dicsőségtáblára. „Amikor Csete György nézetei miatt belső emigrációba kényszerült, arra összpontosította energiáit, hogy a másik Magyarországot építse, amely megerősítette nemzeti elkötelezettségét. Ez aztán az ópusztaszeri nemzeti zarándokhely jurtafüzéreiben is testet öltött. Ősi hagyományok mesterfogásai, népművészeti impulzusok, természetes anyagok, keresztyén tradíció és hitfelfogás egyesült benne meg az alkotásaiban"" - mondta a püspök.
A búcsúztatáson jelen volt mások mellett Fekete György, az MMA elnöke; Jankovics Marcell filmrendező, az MMA alelnöke; Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára; Turi Attila, Dévényi Sándor, Ferencz István és Kampis Miklós építőművészek, az MMA rendes tagjai; Petrás Mária népdalénekes, az MMA rendes tagja és Tolcsvay Béla zenész is.
Finta József emlékbeszéde teljes terjedelmében itt található.
A hetvennyolc éves korában, június 28-án elhunyt építőművész emlékét ravatalánál, gyászoló családja előtt Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora és Finta József építész, az MMA rendes tagja idézte fel, Döbrentei Kornél költő pedig Isten-kód című versét olvasta fel. A református szertartás szerinti temetést Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke vezette.
Finta József emlékbeszédében elmondta: „Az ő magyarsága a lélek magyarsága, a népzene, a táncosok magasba röppenő magyarsága. Nem az anyag és a forma érdekelte igazán, hanem az épület üzenete". Mint fogalmazott, Csete György igazodási pont volt, aki saját útját járta, életét Isten és ember szolgálatának szentelte. „Egyszerre volt az örök álmodó építész és a nagyon tudatosan gondolkodó, dolgozó szerkesztő mérnök. Már korai munkájának, a különös szépségű orfűi Forrásháznak a csodájára jártak: az épületben az emberi alkotás egyesül a befogadó természettel" – fogalmazott Finta József, aki kitért arra is, hogy máig bánja, hogy a paksi atomerőmű lakótelepének tervezésekor nem állt Csete György mellé és a vita akkor a pécsi alkotócsoport szétveréséhez vezetett. Pedig ha a hatalom nem szól bele, az egész hazai organikus és nem organikus építészet más úton járhatott volna tovább.
Az építész felidézte, hogy Csete György nevéhez fűződnek az ópusztaszeri emlékpark épületei, a velencei biennále magyar pavilonja, a kőszegi Csillagtemplom, a kiskunmajsai kápolna, pályája vége felé, 2006-ra pedig elkészítette fő művét, a nagy összegzést, a debreceni tégláskerti református templomot, amelynek „szélesen támaszkodó teste maga a reformáció".
Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy Csete György „igazi toronyiránt" ember volt, egyenes, szembeforduló. „Számára védősánc, igazi menedékhely volt a debreceni református kollégium, ahonnan indult és ahová visszatért, újjáélesztve az intézmény baráti körét."
Fekete Károly püspök kiemelte, hogy a kollégium 475. évfordulóján, 2013-ban Csete Györgyöt a száz legjelentősebb diák közé választották, neve felkerült a dicsőségtáblára. „Amikor Csete György nézetei miatt belső emigrációba kényszerült, arra összpontosította energiáit, hogy a másik Magyarországot építse, amely megerősítette nemzeti elkötelezettségét. Ez aztán az ópusztaszeri nemzeti zarándokhely jurtafüzéreiben is testet öltött. Ősi hagyományok mesterfogásai, népművészeti impulzusok, természetes anyagok, keresztyén tradíció és hitfelfogás egyesült benne meg az alkotásaiban"" - mondta a püspök.
A búcsúztatáson jelen volt mások mellett Fekete György, az MMA elnöke; Jankovics Marcell filmrendező, az MMA alelnöke; Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára; Turi Attila, Dévényi Sándor, Ferencz István és Kampis Miklós építőművészek, az MMA rendes tagjai; Petrás Mária népdalénekes, az MMA rendes tagja és Tolcsvay Béla zenész is.
Finta József emlékbeszéde teljes terjedelmében itt található.
