Búcsú Fekete Györgytől

Prof. em. Fekete Györgytől, a Magyar Művészeti Akadémia néhai első, majd tiszteletbeli elnökétől 2020. június 23-án, kedden délelőtt vettek végső búcsút a Fiumei úti sírkertben a református egyház szertartása szerint. Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze életének 88. évében, április 15-én hunyt el. Búcsúztatását Balog Zoltán református lelkész, miniszterelnöki biztos vezette. Ravatalánál a pályatársak nevében Mezei Gábor belsőépítész búcsúzott, beszédet mondott Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a család nevében Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, valamint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A búcsúztatón jelen volt többek között Áder János köztársasági elnök, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. A gyászszertartáson a nyíregyházi Cantemus Vegyeskar működött közre Szabó Soma Liszt-díjas karnagy vezetésével.
2020. június 23.

Újra látogatható a Magyar Művészeti Akadémia székháza, valamint a Műcsarnok is. A Pesti Vigadó a 2020. június 24. és 2020. augusztus 16. közötti időszakban 10 és 17 óra között várja a látogatóit! A Műcsarnok szerda, csütörtök, vasárnap 1018 óráig, péntek, szombat 1220 óráig tart nyitva, hétfőn és kedden a kiállítóterek zárva lesznek.

Pályázatok


MMA-20-P kódú pályázat művészeti programokra — eredménylista

A linkre kattintva elérhető a pályázati rendszer: tamogatas.mma.hu

„SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019" kulturális és szabadidőközpont a Duna-korzón


Közérdekű adatok

Magyar Művészet folyóirat

Hírlevél

Válogatás a magyar animációs film történetéből III.

2019. szeptember 30-tól folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia tavalyi évben elkezdett vetítéssorozata, amely a hazai animáció több mint egy évszázados történetéből ad átfogó válogatást. Az animációs filmklub befejező, öt alkalmas (október 28-áig tartó) etapjában a ma már alig vagy egyáltalán nem látható alkotások mellett az utóbbi évek nemzetközi sikereket elért animációi is helyet kapnak. A hétfő esti vetítések helyszíne ezúttal is a Premier Kultcafé (volt Vörösmarty mozi).

2019. szeptember 25.

Végső búcsút vettek Kocsár Miklóstól

Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől, néhai nemzet művészétől, az MMA néhai tagjától a budapesti Farkasréti temetőben. Kocsár Miklós zseni volt, igazi ember, gondos apa, vérbeli alkotó és hazafi – hangsúlyozta a búcsúztatón elhangzott beszédében prof. em. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke. A temetésen a nyíregyházi Pro Musica Leánykar és a Cantemus Vegyeskar előadásában Kocsár Miklós kórusművei – köztük a Requiem aeternam – is megszólaltak Szabó Dénes karnagy, illetve Szabó Soma vezényletével. A temetést református szertartás szerint Balog Zoltán lelkész vezette.

2019. szeptember 24.

Életet az énekbe

Tudományos konferencia Bárdos Lajos tiszteletére

 
Bárdos Lajos, a XX. század jelentős zeneszerzője, a zeneelmélet és a zenetudomány meghatározó személyisége 120 évvel ezelőtt született. Az évforduló alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete tudományos konferenciát rendezett szeptember 18-án a Pesti Vigadóban. Bárdos Lajost, aki számos zenei szakterület mestere volt, szível-lélekkel dolgozó, másokat is magával ragadó karizmatikus tanárként ismerték. Az ülésszak kitűzött célja volt megidézni azt a szellemiséget, amely a sokoldalú, alkotó művészt jellemezte, hiszen megalapozott, több oldalról is alátámasztott okfejtései még mindig nincsenek maradéktalanul a diákok és a tanárok előtt.

2019. szeptember 23.

Elhunyt Sára Sándor operatőr, rendező, a nemzet művésze

Életének 86. évében ma hajnalban Budapesten elhunyt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas operatőr, rendező, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a XX. századi magyar filmművészet megkerülhetetlen alakja. Rendezőként a kísérleti etűdtől a lírai szociográfiáig, a szatirikus jelenkori parabolától a történelmi és a legújabb kori társadalmi igazságtalanságok ellen tiltakozó játékfilmekig és a tabudöntő „beszélő fejes" riport-dokumentumfilmekig sok minden egymás mellé került benne. Az operatőri életmű is hasonlóan gazdag és változatos, hiszen ahány rendezőpartnere volt, annyi képi stílust teremtett. Ennek a nem csupán művészi, hanem közéleti szempontból is jelentős életműnek a „nehézsorsúak" arcát nemcsak Magyarországon, hanem Indiában is megörökítő fotók és a Duna Televízió című „mozi" képei is a szerves részét alkotják. Sára Sándort a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

2019. szeptember 22.
Első Utolsó
// ]]>