Gémes Péter emlékkiállítása
Fekete György a megnyitón a Vigadó szerepéről beszélt, amely többek közt abban nyilvánul meg, hogy „A történelmi folyamatosságot az alkotóművészet területén egyértelműen segít helyreállítani" azokkal a tárlatokkal, rendezvényekkel, melyeknek a Vigadó Galéria folyamatosan helyet biztosít. Külön köszönetet mondott az Akadémia Képzőművészeti Tagozatának, amely hónapról hónapra, s a most nyíló kiállítás tekintetében pedig felettébb képes túllépni önmagán, és – ebben az esetben – olyan kollégának állít méltó emléket, aki egészen biztos, hogy ma az ő testületükhöz tartozna. Külön köszöntötte Szőnyi Erzsébet akadémikus asszonyt, Gémes Péter édesanyját, Fabényi Júliát, a kiállítás kurátorát, akinek köszönhető, hogy „Ez a kiállítás úgy lehet ma itt, hogy a kortárs képzőművészet kortárs vonulataihoz szervesen képes kapcsolódni."
Fekete György köszöntője után Juhász Judit felkérte Keserü Katalint, hogy nyissa meg a kiállítást, aki rövid élettörténeti áttekintéssel kezdve felvillantotta Gémes Péter alkotói korszakának főbb pontjait: az 1996-ban elhunyt művész, aki sokak számára itthon kevésbé ismert, felsőfokú tanulmányait Lengyelországban végezte a Varsói Képzőművészeti Akadémián. „Pályája gyakorlatilag alig másfél évtizedet ölel fel. Már ezt megelőzően, tanulóévei során készült munkái a köztes lét, a fizikai és a szellemi, a sötét és a fénnyel telt, az evilági ás túlvilági közti összefüggést, ezen szférák kapcsolatát igyekezett képben rögzíteni. Mindig egyéni, a festői képalkotás és a fényképezés sajátosságait ötvöző technikáival, antik és keresztény szimbólumok újraképzésével munkái a végtelen, a lét és nem-lét közötti megbújt határok felszámolásának újra- és újraépíthető emlékművei lettek." Hangsúlyozta azt is, hogy Gémes Péter kiállításai mindig nagy feltűnést keltettek, és a művészeti élet jelentős eseményeihez tartoztak; jelzi ezt a különféle (Sao Pauló-i, kairói) biennálékon és triennálékon való szereplése, valamint az, hogy 2000-ben gyűjteményes tárlat nyílt munkáiból a Műcsarnokban és művészetét bemutató katalógus jelent meg ebből az alkalomból. „Egész élete és művészete mintha felkészülés lett volna a hamar bekövetkezőre; mágikus megidézése a spirituális világba való átlépésnek." - mondta Keserü Katalin.
Az emlékkiállítás február 28-ig látogatható.„Munkásságát nehéz stílushoz, iskolához kötni, vagy akár konkrét műfajba besorolni – írja Gémes Péterről Fabényi Júlia kurátor. – Az egyedi hangnem, a nagyon személyes pozíció, amit fiatalon véget ért életműve képviselt, nem teremtett iskolát, de valamennyi műve túlélte a rákövetkező korszakokat, üzenetük máig aktuális.
Az intellektuális töltet talánya. Így summázhatjuk Gémes pályáját. A fotográfia eszközével fogalmazott, anélkül, hogy a fotóművészethez sorolnánk munkásságát. Beállított képei – negatív nagyításban előadva – az antik erkölcsi értékeket foglalták össze metaforákban. De ugyanígy jelenítette meg az idő végtelenségét a testrészek úszó, vagy építkező formáiból. Különleges alkotások, amelyek gondolkodásra késztetnek egy olyan, szinte megfoghatatlan értékrend befogadására, amely abszolút, támadhatatlan és örökérvényűen emberi."
