Hol kezdődik a vizuális nevelés?
Kékedi László, a népművészet mestere köztéri szobrokról, motívumokról és arról, hogy mit fognak etalonnak tekinteni ötven év múlva
Falufát avattak 2025. május 9-én a Heves vármegyei Szűcsi település közparkjában. A szobor tervezője Kékedi László fafaragó népi iparművész, Kisgyőr polgármestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. A Magyar Falu Program pályázat keretében összesen tizenkilenc településen állítanak hasonló falufát a közeljövőben – a kormányzati kezdeményezés Szűcsiben valósult meg elsőként.
Falufát avattak 2025. május 9-én a Heves vármegyei Szűcsi település közparkjában. A szobor tervezője Kékedi László fafaragó népi iparművész, Kisgyőr polgármestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. A Magyar Falu Program pályázat keretében összesen tizenkilenc településen állítanak hasonló falufát a közeljövőben – a kormányzati kezdeményezés Szűcsiben valósult meg elsőként.
– Mi az a falufa?
– A „prototípus" a faragásairól nevezetes borsodi település, Kisgyőr főutcáján áll egy magaslaton. Az öt méter magas faplasztika a falu egykori és mai lakóinak állít emléket. Jellegzetes, bükkaljai tulipános minta díszíti, tetején kelet felé néző, felfelé forgó naprozetta szimbolizálja az életet. A keleti oldalára véstük fel a jelen pillanatban Kisgyőrben élő családok vezetéknevét. A nyugati oldalon a napkorong lefelé forog, a tulipánok is lefelé hajlanak, utalva az elmúlásra – ide a kihalt családneveket jegyeztük fel 1700-ig visszamenőleg. A falufát a 2008-as kisgyőri fafaragó tábor résztvevői alkották. Polgármesterként az a gondolat vezetett, hogy ne csak járdát építsünk: a faluban élők az önazonosság és az összetartozás élményét is átélhessék a műalkotáson keresztül.
– Helyi értékhez kapcsolódtak ezzel?
– A Bükk déli lábánál az emberek évszázadokig miből éltek? Az erdőből meg szőlőtermesztésből. A föld aranykorona-értéke szinte nulla, de nagy hagyománya van a fafaragásnak. Emlékszem, az első „nyomokat", amiket gyerekként elkövettem, nagyapám szarkalábvésőjével faragtam…
– Szarkaláb?
– Papu csak így hívta a formája miatt, ezzel a szarkalábvésővel készítettem az első motívumokat. Népi iparművészként faraghatnék ma is arasznyi faszobrocskákat – beleférne a tarisznyába… De minek? Porfogónak? Gyorsan változó, ellentmondásos világban élünk. A szemléletváltás elérte a népművészeti alkotásokat is, a népviseletet például a modern kornak megfelelően alakítjuk és viseljük. A saját, kisgyőri példánk is bizonyítja: ha a népművészeti motívum kikerül közterületre, új értelmet nyer.
– A Miskolctól délnyugatra fekvő Kisgyőrt faragott falunak is nevezik. Hogyan formálja a falukép az itt élők szemléletét, identitását?
– Települések határában sok helyütt látni műanyag betűkkel a Hollywood feliratot. Ez persze vicc, mégis sokatmondó. Nálunk a Kisgyőr van kifaragva életfamotívummal… Alighogy kitettük, a felirattól egy kilométerre aszfaltrajzot készítettek a gyerekek, és a táblán látható tulipános motívumot is lerajzolták. Nem a Donald kacsát és nem a Miki egeret. Hol kezdődik a vizuális nevelés? Aki itt él, az ráismer a helyi motívumokra, ahogyan száz faragásból kilencven esetében én is biztosan megmondom, ki készítette az alkotást. Felismerni az egyéniséget: tudom, hogy más nem csinálja úgy azt a csontberakást, csak az a bizonyos mester… Ugyanígy felismerik a többiek, amit meg én tervezek és faragok. Kisgyőrben több mint kétszáz kültéri alkotás található, elhatároztuk például, hogy kifaragjuk a magyar királyokat – már a tizenhetediknél tartunk! Komplett történelemórát lehet tartani a szobrok mellett, és bizony meg is jegyzik a gyerekek, amit ilyenkor látnak, hallanak! A magyar történelem összekapcsolódik a hagyománnyal, IV. Bélán cifraszűr van – ezzel magyarázható, hogy a cifraszűr motívuma is megjelent az aszfaltrajzversenyen… Betlehemünket a legmélyebb völgykatlanba, a település legalacsonyabb pontjára helyeztük, hogy érzékeltessük a mélységet és magasságot: honnan hová lehet eljutni. A gyerekek nap mint nap arra járnak, mert ott van a szomszédban az iskola. Ha a Bibliát nem is veszik elő, vizuálisan azért rögzül bennük Jézus születéstörténete.
– A településre jellemző hagyományokat, motívumokat mutat fel Szűcsi falufája is?
– A Heves vármegyei Szűcsin május 9-én felavatott alkotásra helyi hímzésmotívum került. A faragás Eperjesi Csaba és Balogh István népi iparművészek munkáját dicséri. A falufák minden esetben egyedi tervezést igényelnek, hiszen a jelentőségük szimbolikus. Amikor például a zsidó rabbi ellátogatott Kisgyőrbe, kereste a zsidó temetőt, ami már nincs, de meg tudtuk neki mutatni, hogy az emlékoszlopon megtalálható az egykor ott élő zsidó családok neve.
– A Magyar Falu Program pályázat keretében összesen tizenkilenc településen állítanak falufát a közeljövőben. Kisgyőrben készülnek ezek az alkotások?
– Az csak az egyik faragóbázis: a Békéscsabai Népművészeti Egyesület is készít hatot, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület pedig hetet. A következőt Győrben fogjuk kihelyezni, és mire megjön az ősz, húsz falufa áll majd az országban.
– A hazai éghajlaton hamar korhad a fa, meddig lehet majd gyönyörködni az alkotásokban?
– Nálunk hatvan centiméter átmérőjű rönkből indul a történet: tölgyfával dolgozunk, jó szemmel kiválasztjuk a megfelelő darabot, majd leszedjük róla a szijács fehér részét. A 15 × 15-ös anyag nálam virágkaró, nevezhetik akár '56-os emlékműnek vagy kopjafának. Kopjafa az, amin zászló van vagy kopja, a többi mind fejfa vagy emlékoszlop. De vajon időtálló?! Akármit nem szabad kitenni a köztérre, mert azt fogják etalonnak venni ötven év múlva. Nem mindegy az sem, hogyan van kifaragva, tájolva a falufa, amit persze kezelni is kell, és három-négy évente átkenni – ennek is megvan a maga törvénye. Ha egészséges fát faragunk, az jóval túléli a mi életünket. Tehát azok a szobrok, amelyek most készülnek, a jövő generációjának is szólnak.
Tóth Ida
Fotó: Walter Péter / MMA és Szűcsi község honlapja
– A „prototípus" a faragásairól nevezetes borsodi település, Kisgyőr főutcáján áll egy magaslaton. Az öt méter magas faplasztika a falu egykori és mai lakóinak állít emléket. Jellegzetes, bükkaljai tulipános minta díszíti, tetején kelet felé néző, felfelé forgó naprozetta szimbolizálja az életet. A keleti oldalára véstük fel a jelen pillanatban Kisgyőrben élő családok vezetéknevét. A nyugati oldalon a napkorong lefelé forog, a tulipánok is lefelé hajlanak, utalva az elmúlásra – ide a kihalt családneveket jegyeztük fel 1700-ig visszamenőleg. A falufát a 2008-as kisgyőri fafaragó tábor résztvevői alkották. Polgármesterként az a gondolat vezetett, hogy ne csak járdát építsünk: a faluban élők az önazonosság és az összetartozás élményét is átélhessék a műalkotáson keresztül.
– Helyi értékhez kapcsolódtak ezzel?
– A Bükk déli lábánál az emberek évszázadokig miből éltek? Az erdőből meg szőlőtermesztésből. A föld aranykorona-értéke szinte nulla, de nagy hagyománya van a fafaragásnak. Emlékszem, az első „nyomokat", amiket gyerekként elkövettem, nagyapám szarkalábvésőjével faragtam…
– Szarkaláb?
– Papu csak így hívta a formája miatt, ezzel a szarkalábvésővel készítettem az első motívumokat. Népi iparművészként faraghatnék ma is arasznyi faszobrocskákat – beleférne a tarisznyába… De minek? Porfogónak? Gyorsan változó, ellentmondásos világban élünk. A szemléletváltás elérte a népművészeti alkotásokat is, a népviseletet például a modern kornak megfelelően alakítjuk és viseljük. A saját, kisgyőri példánk is bizonyítja: ha a népművészeti motívum kikerül közterületre, új értelmet nyer.
– A Miskolctól délnyugatra fekvő Kisgyőrt faragott falunak is nevezik. Hogyan formálja a falukép az itt élők szemléletét, identitását?
– Települések határában sok helyütt látni műanyag betűkkel a Hollywood feliratot. Ez persze vicc, mégis sokatmondó. Nálunk a Kisgyőr van kifaragva életfamotívummal… Alighogy kitettük, a felirattól egy kilométerre aszfaltrajzot készítettek a gyerekek, és a táblán látható tulipános motívumot is lerajzolták. Nem a Donald kacsát és nem a Miki egeret. Hol kezdődik a vizuális nevelés? Aki itt él, az ráismer a helyi motívumokra, ahogyan száz faragásból kilencven esetében én is biztosan megmondom, ki készítette az alkotást. Felismerni az egyéniséget: tudom, hogy más nem csinálja úgy azt a csontberakást, csak az a bizonyos mester… Ugyanígy felismerik a többiek, amit meg én tervezek és faragok. Kisgyőrben több mint kétszáz kültéri alkotás található, elhatároztuk például, hogy kifaragjuk a magyar királyokat – már a tizenhetediknél tartunk! Komplett történelemórát lehet tartani a szobrok mellett, és bizony meg is jegyzik a gyerekek, amit ilyenkor látnak, hallanak! A magyar történelem összekapcsolódik a hagyománnyal, IV. Bélán cifraszűr van – ezzel magyarázható, hogy a cifraszűr motívuma is megjelent az aszfaltrajzversenyen… Betlehemünket a legmélyebb völgykatlanba, a település legalacsonyabb pontjára helyeztük, hogy érzékeltessük a mélységet és magasságot: honnan hová lehet eljutni. A gyerekek nap mint nap arra járnak, mert ott van a szomszédban az iskola. Ha a Bibliát nem is veszik elő, vizuálisan azért rögzül bennük Jézus születéstörténete.
– A településre jellemző hagyományokat, motívumokat mutat fel Szűcsi falufája is?
– A Heves vármegyei Szűcsin május 9-én felavatott alkotásra helyi hímzésmotívum került. A faragás Eperjesi Csaba és Balogh István népi iparművészek munkáját dicséri. A falufák minden esetben egyedi tervezést igényelnek, hiszen a jelentőségük szimbolikus. Amikor például a zsidó rabbi ellátogatott Kisgyőrbe, kereste a zsidó temetőt, ami már nincs, de meg tudtuk neki mutatni, hogy az emlékoszlopon megtalálható az egykor ott élő zsidó családok neve.
– A Magyar Falu Program pályázat keretében összesen tizenkilenc településen állítanak falufát a közeljövőben. Kisgyőrben készülnek ezek az alkotások?
– Az csak az egyik faragóbázis: a Békéscsabai Népművészeti Egyesület is készít hatot, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület pedig hetet. A következőt Győrben fogjuk kihelyezni, és mire megjön az ősz, húsz falufa áll majd az országban.
– A hazai éghajlaton hamar korhad a fa, meddig lehet majd gyönyörködni az alkotásokban?
– Nálunk hatvan centiméter átmérőjű rönkből indul a történet: tölgyfával dolgozunk, jó szemmel kiválasztjuk a megfelelő darabot, majd leszedjük róla a szijács fehér részét. A 15 × 15-ös anyag nálam virágkaró, nevezhetik akár '56-os emlékműnek vagy kopjafának. Kopjafa az, amin zászló van vagy kopja, a többi mind fejfa vagy emlékoszlop. De vajon időtálló?! Akármit nem szabad kitenni a köztérre, mert azt fogják etalonnak venni ötven év múlva. Nem mindegy az sem, hogyan van kifaragva, tájolva a falufa, amit persze kezelni is kell, és három-négy évente átkenni – ennek is megvan a maga törvénye. Ha egészséges fát faragunk, az jóval túléli a mi életünket. Tehát azok a szobrok, amelyek most készülnek, a jövő generációjának is szólnak.
Tóth Ida
Fotó: Walter Péter / MMA és Szűcsi község honlapja
