Virágok, madarak, lovak és betyárok… – az életet, az élni akarást, a növekedést hirdető alkotások között fogadta a közönséget Kékedi László népi iparművész a Pesti Vigadó zsúfolásig megtelt alsószinti kiállítóterében. Köszöntőjében Sára Ernő tervezőgrafikus a népművészekkel való korábbi és jövőbeli együttműködését hangsúlyozta. „Az iparművészet és a népművészet keleten egy, vagyis nincs szétválasztva oly módon, mint nálunk" – erősítette meg az MMA kínai és koreai kiállításainak kurátoraként szerzett tapasztalatát.

Galánfi András Kossuth-díjas fafaragó népművész felidézte Sára Sándor és Kósa Ferenc néhai akadémikusok barátságát, majd Kósa hitvallásával köszöntötte Gosztonyi Zoltánt: „Őrizd az embert. Magadban, hogy jogod legyen a szóhoz, hogy súlya lehessen szavaidnak, hogy méltó maradj a munkádhoz, mert a mű, amit alkotsz, mindig kifejez téged. Őrizd az embert, mert hivatásod nem más, mint elkötelezettség, nem kevesebb, mint szabaddá tenni másokat. Őrizd az embert. A szabadság rendjét soha, egyetlen pillanatra se téveszd össze a rend szabadságá­val. Őrizd a szabadságot, mert csak addig vagy ember, amíg szabad akarsz lenni. Őrizd az embert. Ha lehet: életeddel, ha lehet: munkáddal, ha nem lehet: haláloddal. S ha reggel újra látod, amint felelősségük elől saját hátuk mögé bújnak az emberek, a szemed se rebbenjen. Végezd a dolgod. Gondolj a Napra. Ő sem szól, csak fölkel és járja az útját..."

Gosztonyi Zoltán gyerekkorában, Balatonszemesen a szomszédjukban felfedezett egy asztalosműhelyt. Annak az asztalosműhelynek az illata, a fa szépsége egy életre megragadta őt – mondta S. Kovács Ilona néprajzkutató megnyitóbeszédében. – Az alkotó a magyar népművészeti hagyományból tudatosan választotta ki azokat a stílusjegyeket, jelképi és hitvilági elemeket, amelyekből egységes, csak rá jellemző, önálló stílust épített fel. Ezt a minden összetevőjében a magyar hagyományt őrző, sugárzó kifejezésmódot méltán nevezhetünk Gosztonyi-stílusnak.

Gosztonyi Zoltán munkássága szerves kapcsolatban áll a somogyi pásztorművészeti hagyománnyal: faragásainak alapanyag választása, tárgyformáinak készítési módja, szerkezete, díszítőtechnikája, valamint ornamentikája az egykori somogyi pásztorfaragásban gyökerezik. Művészi alkotásai a mának szólnak, miközben kiforrott népművészeti feldolgozások. Faragványainak tervezése elmélyült néprajzi, történelmi, régészeti kutatásra épül. A pásztorművészeti hagyomány mellett a honfoglalás és a kora Árpád-kori tárgyak kulturális hagyatéka egyaránt feltűnik díszítő motívumaiban, a szimbólumokban és a témaválasztásban. A Gosztonyi-stílus egyetlen, közös hagyatékká ötvözi a somogyi pásztorok és a korai magyarság díszítő hagyományát.

Külön szót érdemelnek a szürkemarha szarvából készült kürtök, amelyeknek mintaszerkesztése, figurális ábrázolása követi a dunántúli, elsősorban a Hodó és a Kapoli családi hagyományt. A díszítmények tartalmilag igen gazdagok, többek között történelmi személyiségeket, falusi jeleneteket ábrázol a pásztorművészetre jellemző erős stilizálással. A számos fafajtából, különböző állatok csontjából, szarvasagancsból, szarvasmarha- és bivalyszarvból készült faragványok között ékszerek, különböző rendeltetésű dobozok, csont- és szarutégelyek, botok, csontlemezzel díszített tarsolyok, kürtök találhatók. Szinte mindegyikre jellemző, hogy többféle anyag kombinációjával készültek.

A kiállítás kurátora megerősítette: Gosztonyi Zoltán számos, díjat nyert alkotásával, iskolateremtő munkásságával, a népi iparművészet körébe tartozó közösségszervező tevékenységével kiemelkedő helyet foglal el a mai magyar faragók körében. Munkássága helyet kapott a Kaposvári és a Somogyi Értéktárban. A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület elnökeként fáradhatatlan képviselője és szószólója a népművészet ügyének. Részt vesz az országos népművészeti mozgalomban, a népi iparművészeti lektorátus munkájában. A népművészet mestere 2015-től vesz részt a Magyar Művészeti Akadémia munkájában is.

A megnyitón közreműködött Soós Réka Junior Prima díjas, MMA-ösztöndíjas népdalénekes és Czigány Tamás hagyományőrző dudás, táncpedagógus. A „Szarvasösvényen" – faragva, karcolozva fából, csontból, szaruból című kiállítás megtekinthető 2025. június 22-ig a Pesti Vigadó alsószinti kiállítóterében (1051 Budapest, Vigadó tér 2.).

Tóth Ida
Fotó: Nyirő Simon