Újjászülető mestermű
Kötet Csaba László cserépváraljai templomáról
A Walter Rózsi-villában mutatták be 2025. június 2-án az MMA Kiadó monográfiáját Csaba László, az MMA posztumusz tiszteleti tagja cserépváraljai Munkás Szent József-templomáról. Szentmártoni János, az MMA Kiadó ügyvezetője köszöntőjében elmondta, a hagyomány és újítás kettősségében született épületről szóló kötet a kiadó Mestermunkák című sorozatába illeszkedik.
A Walter Rózsi-villában mutatták be 2025. június 2-án az MMA Kiadó monográfiáját Csaba László, az MMA posztumusz tiszteleti tagja cserépváraljai Munkás Szent József-templomáról. Szentmártoni János, az MMA Kiadó ügyvezetője köszöntőjében elmondta, a hagyomány és újítás kettősségében született épületről szóló kötet a kiadó Mestermunkák című sorozatába illeszkedik.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található plébániatemplom 1959–1961 között közösségi munkában épült, eredetileg két értékes műalkotás is gazdagította, melyeket a művészek ingyen ajándékoztak a híveknek. Kondor Béla tabernákulumajtaja mellett Somogyi József, az MMA posztumusz tiszteleti tagja korpusza díszítette a templomot, melyet az elmúlt időszakban Meszlényi József restaurált. A könyvbemutató résztvevői megtekinthették a műtárgy másolatát, valamint meghallgathatták a szakember beszámolóját a helyreállításról. Meszlényi József elmondta, a gipszszobor felkutatása sem volt egyszerű, és ifj. Csaba László érdeme, hogy a nyomára akadtak Somogy József egyik leszármazottjánál. A Megfeszített naturalisztikus ábrázolásától a hívek annyira idegenkedtek, hogy a felszentelés után néhány évvel a templom előterében helyezték el, ahol az időjárás miatt erősen megrongálódott. Innen menekítette ki az építész, akitől a mű Somogyi József leszármazottaihoz került. A szállítás-elhelyezés viszontagságainak következtében számos részlet tört le a korpuszról, melyeket végül türelmes, kitartó munkával mind sikerült visszahelyezni az eredeti helyükre. Az időtállóság érdekében pedig el fog készülni a szobor bronzmásolata is.
Az esemény további részében Kis Petronella, az MMA Kiadó szerkesztője a szerzőket, Vukoszávlyev Zorán építész, építészettörténészt és Kovács Dániel művészettörténészt kérdezte a kötetről. A beszélgetés során kiderült, a monográfia alapja a műemlék helyreállításához szükséges tudományos dokumentáció volt. Kovács Dániel korábban Csaba László életművének feldolgozásával – mely a közelmúltban került a MÉM MDK gondozásába – nyerte el a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíját.
Rövid összefoglalót hallhatott a közönség attól kezdve, hogyan alakult Csaba László karrierje a diplomát követően az 1940-es évek második felétől a szinte véletlenül kapott templomépítési megbízásig. A hivatalos építési engedély megkapásához önmagában nem volt elég az egyszerű alaprajz, a templom kis mérete (alapterülete mindössze 6 × 10 m), a „nem-templomszerű" megjelenés, a torony nélküli, csak harangfallal kiemelt főhomlokzat; kellett hozzá kitartás és ügyesség, hogy a tervező tudja, célja eléréséhez hogyan lavírozzon a kommunista bürokrácia útvesztőiben. A társadalmi munkában épült mű jelentőségét mutatja az a tény is, hogy 1953 óta ez volt az első szakrális épület, melyet a Magyar Építőművészet folyóiratban publikáltak. További templomok építésére csak az 1960-as évek második felében kerülhetett sor hazánkban, és a hivatal ügyelt arra is, hogy ezek csak a pártközpontoktól távol eső településeken valósulhassanak meg.
A cserépváraljai Munkás Szent József-templom a modernizmus jegyeit mutatja. A téglalap alaprajzú belső átlós térszervezést mutat, melyre elforgatva került fel a kissé megtört lefedés. Az oltár felé haladást a falazat köveinek megmunkálása is hangsúlyozza: a rusztikusabb felületek fokozatosan válnak egyre simábbá, egyre megmunkáltabbakká. A templom különlegességei közé tartozik, hogy sok más nyugat-európai épülethez hasonlóan a tervező itt is belekomponálta a vasszerkezetekbe foglalt üvegfelületek okozta fény-árnyék jelenség állandóan változó játékát a fehérre meszelt falakon. Hasonló fénnyel történő komponálást látunk többek közt Le Corbusier ronchamp-i kápolnájánál vagy Aarno Ruusuvuori finnországi hyvinkääi templománál.
Cserépváralja sikerének következményeként tervezhette meg Csaba László Hollóházán a modern magyar templomépítészet immár nagyobb volumenű, kiemelkedő alkotását 1966-67-ben, melyre a porcelángyár építkezésének áldozatul esett korábbi barokk templom elpusztítása miatt volt szükség.
A cserépváraljai templom 2023-ban újult meg Major Zoltán és Müllner Péter építészek kiemelkedő, több rangos szakmai elismerést is kiérdemlő munkájának köszönhetően. Ahogy Vukoszávlyev Zorán fogalmazott zárszavában: jelenleg is zajlik az a folyamat, melyben most éppen a műtárgyak visszaállíthatóságát tárgyalják a gyülekezettel és Cserépváralja jelenlegi plébánosával, melynek során végül remélhetőleg minden kis részlet vissza- vagy bekerülhet a megfelelő helyére.
Az esemény további részében Kis Petronella, az MMA Kiadó szerkesztője a szerzőket, Vukoszávlyev Zorán építész, építészettörténészt és Kovács Dániel művészettörténészt kérdezte a kötetről. A beszélgetés során kiderült, a monográfia alapja a műemlék helyreállításához szükséges tudományos dokumentáció volt. Kovács Dániel korábban Csaba László életművének feldolgozásával – mely a közelmúltban került a MÉM MDK gondozásába – nyerte el a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíját.
Rövid összefoglalót hallhatott a közönség attól kezdve, hogyan alakult Csaba László karrierje a diplomát követően az 1940-es évek második felétől a szinte véletlenül kapott templomépítési megbízásig. A hivatalos építési engedély megkapásához önmagában nem volt elég az egyszerű alaprajz, a templom kis mérete (alapterülete mindössze 6 × 10 m), a „nem-templomszerű" megjelenés, a torony nélküli, csak harangfallal kiemelt főhomlokzat; kellett hozzá kitartás és ügyesség, hogy a tervező tudja, célja eléréséhez hogyan lavírozzon a kommunista bürokrácia útvesztőiben. A társadalmi munkában épült mű jelentőségét mutatja az a tény is, hogy 1953 óta ez volt az első szakrális épület, melyet a Magyar Építőművészet folyóiratban publikáltak. További templomok építésére csak az 1960-as évek második felében kerülhetett sor hazánkban, és a hivatal ügyelt arra is, hogy ezek csak a pártközpontoktól távol eső településeken valósulhassanak meg.
A cserépváraljai Munkás Szent József-templom a modernizmus jegyeit mutatja. A téglalap alaprajzú belső átlós térszervezést mutat, melyre elforgatva került fel a kissé megtört lefedés. Az oltár felé haladást a falazat köveinek megmunkálása is hangsúlyozza: a rusztikusabb felületek fokozatosan válnak egyre simábbá, egyre megmunkáltabbakká. A templom különlegességei közé tartozik, hogy sok más nyugat-európai épülethez hasonlóan a tervező itt is belekomponálta a vasszerkezetekbe foglalt üvegfelületek okozta fény-árnyék jelenség állandóan változó játékát a fehérre meszelt falakon. Hasonló fénnyel történő komponálást látunk többek közt Le Corbusier ronchamp-i kápolnájánál vagy Aarno Ruusuvuori finnországi hyvinkääi templománál.
Cserépváralja sikerének következményeként tervezhette meg Csaba László Hollóházán a modern magyar templomépítészet immár nagyobb volumenű, kiemelkedő alkotását 1966-67-ben, melyre a porcelángyár építkezésének áldozatul esett korábbi barokk templom elpusztítása miatt volt szükség.
A cserépváraljai templom 2023-ban újult meg Major Zoltán és Müllner Péter építészek kiemelkedő, több rangos szakmai elismerést is kiérdemlő munkájának köszönhetően. Ahogy Vukoszávlyev Zorán fogalmazott zárszavában: jelenleg is zajlik az a folyamat, melyben most éppen a műtárgyak visszaállíthatóságát tárgyalják a gyülekezettel és Cserépváralja jelenlegi plébánosával, melynek során végül remélhetőleg minden kis részlet vissza- vagy bekerülhet a megfelelő helyére.
Nagy Villő
Fotó: MMA Kiadó / Benedek Zsolt
Fotó: MMA Kiadó / Benedek Zsolt
