Gálhidy Péter kiállításával a tizenkettedik részéhez érkezett az a két évvel ezelőtt elkezdődött sorozat, amelynek keretében a Hírös Agóra a Magyar Művészeti Akadémia legkiválóbb képzőművészeinek munkáit teszi hozzáférhetővé Kecskeméten. A sorozatban eddig kiállított már Szurcsik József, Gaál József, Bukta Imre, Szemadám György, Stefanovits Péter, Csurka Eszter, Szőcs Miklós TUI, Verebes György és Elekes Károly. Röviddel ezelőtt, 2025 őszén M. Novák András festőművész munkáit láthatták a kecskemétiek, és most, elsőként a szobrászok közül, Gálhidy Péter műveivel találkozhatnak az „Akadémikusok a Hírös Agórában" című sorozatban.

 
Gálhidy Péter 1974-ben született. 1997-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. Mesterei Somogyi József, Bencsik István és Karmó Zoltán voltak. Ugyanitt végezte el a mesterképzőt 1999-ben, majd 2001-től maga is tanítani kezdett kibocsátó egyetemén, ahol ma is dolgozik, egyetemi adjunktusként. 1997-ben a Corvina Alapítvány díját, 1999 Hermann Lipót díjat, 2001 és 2003 között Derkovits ösztöndíjat, 2007-ben Samu Géza Díjat kapott. 2019-ben tüntették ki Munkácsy-díjjal. 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották. Gálhidy Péter művei olyan jelentős közgyűjteményekben  szerepelnek, mint a Magyar Nemzeti Galéria, vagy a székesfehérvári Deák Gyűjtemény. Az alkotó jelentős szerepet vállalt Pécsett, a Széchenyi tér megújítása című projektben, a Zöld út című tájépítészeti munkájával. Számos más, köztéren felállított munkájával is találkozhatunk országszerte. Ő készítette például a fiatalon elhunyt Térey János költő-író síremlékét.
 
A „Kényes egyensúly"-ra reflektáló „Kénytelen egyensúly" című kecskeméti tárlatában nagyméretű újrahasznosított alumíniuminstalláció, hatalmas fa dézsa pici, mesebeli erdővel a peremén, a kékfestő mesterség nyomódúca két szál rézből készült fűszállal, egy legalább százszorosára felnagyított sulyom-mag, egy üvegburába foglalt fűszál (Terembura), vagy épp egy, a palackszárítók nyomán elgondolt fűszárító – mind-mind olyan művek, amelyben Gálhidy a természettel való kapcsolatáról beszél a maga csendes, kontemplatív módján. Hirdetés Az ő természetféltése nem harsány, provokatív üzenetek formájában fogalmazódik meg, bár nem kétséges, hogy az ökológiai katasztrófa veszélye folyamatosan jelen van a gondolkodásában. Ugyanakkor a kiállítás  legfeljebb csak másodsorban foglalkozik a szomorú aktualitással. Alkati kérdés is, és Gálhidy Péter létszemléletéből is következik, hogy a környezet állapotáért való aggódás nála  nem anyagi, fizikai, vagy technológiai kérdés. Munkái a szobrászat anyagi lehetőségeit felhasználva elsősorban  metafizikai irányba orientálják a szemlélőt, ami elsősorban  csendet és elmélyült szemlélődést kíván. A harsány tiltakozás, vagy az  indulatból létrejött akciók gyakran csak az agresszivitást fokozzák, és nem történik meg, amit a művész alkotása alapgondolatától  remélt. A harsányság helyett a játékosság és a gyerekek számára is érthető paradoxonok használata tűnik célravezetőbbnek Gálhidy Péter szobrászi gondolkodásában. A világ organikus természeti fragmentumainak plasztikai átirataira, és az azokkal együtt álló geometrikus formák, struktúrák viszonyrendszerére épülő kiállítást Polgár Botond Munkácsy-díjas szobrászművész nyitotta meg.


A Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult tárlatot november 30-ig tekinthetik meg, hétfőtől szombatig, 10.00 és 19.00 óra között.