Mennyi változatosságot tesz lehetővé a két hangszer hasonlósága és különbsége? Az Orgona versus zongora című koncerten Szamosi Szabolcs és Balázs János gondoskodik arról, hogy sem a programból, sem az előadásból ne hiányozzék az innováció.

A zongora neve a nyelvújítás korából származik, és a zengő orgona rövidítéséből született. Nem véletlenül, hiszen az akkoriban elterjedő hangszerek egyik legfeltűnőbb tulajdonsága az volt, hogy egy pedál segítségével össze lehetett zúgatni, zengetni a hangokat, melyre az addigi billentyűs hangszerek nem voltak képesek. Persze az orgonának is volt zengése, de míg azt a templomok akusztikája adta, a zongora esetében maga a hangszer rendelkezett egy szabályozható zengéssel. De hogyan zeng a zongora a templomban? A két rokonhangszer ugyanis szinte sosem találkozott egymással azóta sem, és a zeneirodalomban sem jellemző, hogy együttesen alkalmazzanak zongorát és orgonát. Pedig a két hangszer rokonsága ellenére sok különbséggel is rendelkezik. Míg az orgona hangjai mindaddig szólnak, amíg egy billentyűt lenyomva tartunk, addig a zongora leütött hangjai elhalnak. Az orgona billentyűit bármilyen erősen nyomjuk, a hangerő nem változik, ellentétben a zongorával, ahol a hangszínt leginkább a billentéssel lehet formálni. A zongorán viszont nincs több billentyűsor és hangszínregiszter, míg az orgonán ezek bőséges tárháza áll rendelkezésre. Az orgonán a zengető pedál hiányában csak az éppen leütött hangok szólnak, viszont lábbal is lehet dallamot játszani, míg a zongorán a zengető pedállal egyszerre több hang szólhat, mint ahány ujja van a játékosnak.
A Cziffra Fesztivál és a Filharmónia Magyarország közös koncertjén elhangzik:

Improvizációk
Bach - Busoni: D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532
Bach: D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532
Bach: f-moll concerto, BWV 1056
 
Helyszín: Budai Vár, Mátyás-templom

További információ:
https://filharmonia.hu/programok/4685/balazs-janos-es-szamosi-szabolcs-kozos-koncertje