„Minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen"
Kerítéskiállítás nyílt Illyés Gyula tiszteletére
A Magyar Művészeti Akadémia rendezésében Illyés Gyula életművét bemutató tablókiállítás nyílt 2023. november 22-én az MMA irodaháza előtt. A „Minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen" című összeállítást szerkesztette, a tablók szövegét írta: Gróh Gáspár irodalomtörténész, közíró, az MMA levelező tagja. A kerítéskiállítás megtekinthető több hónapon keresztül a köztestület irodaházának Andrássy úti oldalán.
A Magyar Művészeti Akadémia rendezésében Illyés Gyula életművét bemutató tablókiállítás nyílt 2023. november 22-én az MMA irodaháza előtt. A „Minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen" című összeállítást szerkesztette, a tablók szövegét írta: Gróh Gáspár irodalomtörténész, közíró, az MMA levelező tagja. A kerítéskiállítás megtekinthető több hónapon keresztül a köztestület irodaházának Andrássy úti oldalán.
A megnyitó esemény háziasszonya Juhász Judit, az MMA szóvívője volt, közreműködött Rátóti Zoltán színművész, az MMA alelnöke, dunántúli dallamokat játszott Juhász Zoltán népzenész, népzenekutató, az MMA rendes tagja.
„Ember nélkül semmi nem lehetséges, intézmény nélkül semmi nem tartós. Illyés Gyula egyszemélyes intézmény volt – jelentette ki megnyitóbeszédében Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, az MMA rendes tagja. – Csoóri Sándor szavaival: »Korán eldöntötte, hogy a véraláfutásos Magyarországon nem a vakmerőség, hanem a józanság az igazán hősi állapot.« Így kell nekünk is józannak maradni a brüsszeli anomáliák idején, józannak maradni családban, helyi közösségben, nemzetpolitikában." A kiállítás képein átsugárzik az illyési derű – tette hozzá Lezsák Sándor. Ebben a derűben, józanságban hatalmas életmű született. Költészet, szociográfia, regény, dráma, esszé: Illyés úgy volt a magyar valóság jegyese, hogy mesterien eligazodott, és eligazított bennünket is a múltban és a jelenben.
Lezsák Sándor felidézte, hogy az alkotó 1979. december 1-jén budai otthonában fogadta a Hetek költőcsoport tagjait. „Velünk volt Kiss Anna, Ágh István, Buda Ferenc, Ratkó József, Serfőző Simon. Több mint két órán keresztül beszélgettünk a költő otthonában, sőt Flóra asszony még vacsorát is készített nekünk. Történelmi találkozás volt. Ez is az oka annak, hogy az 1987-es lakiteleki sátorban – bár akkor már csak lélekben – ő volt a vita erkölcsi kormányzója. Ez is az oka lehetett annak, hogy csak délibábos kivégzőosztagok voltak 1989–90-ben, és ahogy mondogattuk: a pofonok száma száz alatt maradt. A drámai helyzeteket is feloldotta az illyési derű, az illyési korparancs pedig ma is érvényes: a véraláfutásos Magyarországon nem a vakmerőség, hanem a józanság az igazán hősi állapot."
Illyés Mária irodalomtörténész az Illyés-év záróeseményén elmondta: édesapja közéleti szerepvállalását idézi már a kiállítás címe is: „Minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen". Illyés a forradalom kitörésekor Miskolcon papírra vetette az évekkel korábban megírt és elrejtett, de emlékezetében őrzött Egy mondat a zsarnokságról című verset. Mindenki ismeri, de ismerjük-e igazán? – tette fel a kérdést az örökös. A kerítéskiállításon látható a vers egyik korai vázlata, amely alapján feltételezhető, hogy az emblematikus sorok ihletője az 1848–49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma lehetett. Ekkor kezdte el ugyanis foglalkoztatni a költőt a zsarnokság működésmódja, logikája.
Illyés Gyula az 1920-as évektől az 1980-as évekig hatalmas életművet hozott létre, amelyet néhány tablón összegezni nem kis feladat – állapította meg Illyés Mária. Ezt a feladatot vállalta magára Gróh Gáspár irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, aki a kiállítás kurátoraként úgy fogalmaz:1983-as halála után vált igazán egyértelművé, hogy mit jelentett Illyés a nemzet életében. Fejedelem volt – az irodalom köztársaságában. Temetésén akkora tömeg gyűlt össze, amely fölért egy rendszerellenes demonstrációval. Személyében a 20. századi magyar szellemi és közélet legátfogóbb intellektusú, minden műfajában maradandót teremtő alkotója, a nemzet kivételes rangú szószólója ment el: halálával egy korszak is véget ért.
„Milyen hamar… / Milyen hamar megszokod a / fákon a lombot; / milyen hamar megszokod, ha /a lomb lefoszlott; / milyen könnyen véglegesnek / veszed a nyarat, telet; /milyen hamar elfogadnád /öröknek az életet…" (Összes versek 1.676.)
Tóth Ida
Fotó: Nyirő Simon

Rátóti Zoltán színművész, az MMA alelnöke
Az idei Illyés-évet keretbe foglalja két fontos esemény – köszöntötte az érdeklődőket a kerítéskiállítás megnyitóján Richly Gábor, az MMA főtitkára. Áprilisban, Illyés Gyula halálának 40. évfordulóján a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Örökség Intézete teljeskörűen felújíttatta a költő és felesége, Kozmutza Flóra Farkasréti temetőben található, 2022 óta a Nemzeti Sírkert részeként védett síremlékét. Az Illyés-év záróeseménye most az utca emberét is megszólító kerítéskiállítás „Minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen" címmel, amely QR-kód használatával idegen nyelven is megtekinthető. Richly Gábor, az MMA főtitkára.
„Ember nélkül semmi nem lehetséges, intézmény nélkül semmi nem tartós. Illyés Gyula egyszemélyes intézmény volt – jelentette ki megnyitóbeszédében Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, az MMA rendes tagja. – Csoóri Sándor szavaival: »Korán eldöntötte, hogy a véraláfutásos Magyarországon nem a vakmerőség, hanem a józanság az igazán hősi állapot.« Így kell nekünk is józannak maradni a brüsszeli anomáliák idején, józannak maradni családban, helyi közösségben, nemzetpolitikában." A kiállítás képein átsugárzik az illyési derű – tette hozzá Lezsák Sándor. Ebben a derűben, józanságban hatalmas életmű született. Költészet, szociográfia, regény, dráma, esszé: Illyés úgy volt a magyar valóság jegyese, hogy mesterien eligazodott, és eligazított bennünket is a múltban és a jelenben.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke
Lezsák Sándor felidézte, hogy az alkotó 1979. december 1-jén budai otthonában fogadta a Hetek költőcsoport tagjait. „Velünk volt Kiss Anna, Ágh István, Buda Ferenc, Ratkó József, Serfőző Simon. Több mint két órán keresztül beszélgettünk a költő otthonában, sőt Flóra asszony még vacsorát is készített nekünk. Történelmi találkozás volt. Ez is az oka annak, hogy az 1987-es lakiteleki sátorban – bár akkor már csak lélekben – ő volt a vita erkölcsi kormányzója. Ez is az oka lehetett annak, hogy csak délibábos kivégzőosztagok voltak 1989–90-ben, és ahogy mondogattuk: a pofonok száma száz alatt maradt. A drámai helyzeteket is feloldotta az illyési derű, az illyési korparancs pedig ma is érvényes: a véraláfutásos Magyarországon nem a vakmerőség, hanem a józanság az igazán hősi állapot."
Illyés Mária irodalomtörténész
Illyés Mária irodalomtörténész az Illyés-év záróeseményén elmondta: édesapja közéleti szerepvállalását idézi már a kiállítás címe is: „Minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen". Illyés a forradalom kitörésekor Miskolcon papírra vetette az évekkel korábban megírt és elrejtett, de emlékezetében őrzött Egy mondat a zsarnokságról című verset. Mindenki ismeri, de ismerjük-e igazán? – tette fel a kérdést az örökös. A kerítéskiállításon látható a vers egyik korai vázlata, amely alapján feltételezhető, hogy az emblematikus sorok ihletője az 1848–49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma lehetett. Ekkor kezdte el ugyanis foglalkoztatni a költőt a zsarnokság működésmódja, logikája.
Juhász Zoltán népzenész, népzenekutató
Illyés Gyula az 1920-as évektől az 1980-as évekig hatalmas életművet hozott létre, amelyet néhány tablón összegezni nem kis feladat – állapította meg Illyés Mária. Ezt a feladatot vállalta magára Gróh Gáspár irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, aki a kiállítás kurátoraként úgy fogalmaz:1983-as halála után vált igazán egyértelművé, hogy mit jelentett Illyés a nemzet életében. Fejedelem volt – az irodalom köztársaságában. Temetésén akkora tömeg gyűlt össze, amely fölért egy rendszerellenes demonstrációval. Személyében a 20. századi magyar szellemi és közélet legátfogóbb intellektusú, minden műfajában maradandót teremtő alkotója, a nemzet kivételes rangú szószólója ment el: halálával egy korszak is véget ért.
Illyés Gyula életművét bemutató tablókiállítás nyílt az MMA Andrássy úti irodaháza előtt
„Milyen hamar… / Milyen hamar megszokod a / fákon a lombot; / milyen hamar megszokod, ha /a lomb lefoszlott; / milyen könnyen véglegesnek / veszed a nyarat, telet; /milyen hamar elfogadnád /öröknek az életet…" (Összes versek 1.676.)
Tóth Ida
Fotó: Nyirő Simon
2023. november 22. | rátóti zoltán , illyés gyula , juhász zoltán , kerítéskiállítás , lezsák sándor , dr richly gábor