Gyógyító építészet
A közösségek lelki burkolatai
Negyven éve mutatkozott be először idehaza a Magyar élő építészet című kiállításon az organikus gondolkodást fontosnak tartó építészek közössége. A Makovecz Imre, az MMA alapító örökös elnöke, örökös tiszteleti elnök által megfogalmazott gondolatok, a kiállítók munkáinak lényege ma talán még aktuálisabb. A személytelen intelligencia erősödése, a közösségek felbomlása, a pénzhatalom erőszakossága, az egyeduralomra törekvő globális kultúrapótlék ma még erősebben teszi kérdéssé az ember számára az élet lényegét – olvasható a Határtalan országépítés című, a Pesti Vigadóban megnyílt kiállításon, amely a szerves építészet, Makovecz Imre barátainak és követőinek legnagyobb léptékű kiállítása az elmúlt negyven évben. Ehhez kapcsolódott a Magyar Művészeti Akadémia, a Kós Károly Egyesülés és az MCC közös konferenciája október 9-én, emlékezve a kilencven éve született Makovecz Imrére.
Negyven éve mutatkozott be először idehaza a Magyar élő építészet című kiállításon az organikus gondolkodást fontosnak tartó építészek közössége. A Makovecz Imre, az MMA alapító örökös elnöke, örökös tiszteleti elnök által megfogalmazott gondolatok, a kiállítók munkáinak lényege ma talán még aktuálisabb. A személytelen intelligencia erősödése, a közösségek felbomlása, a pénzhatalom erőszakossága, az egyeduralomra törekvő globális kultúrapótlék ma még erősebben teszi kérdéssé az ember számára az élet lényegét – olvasható a Határtalan országépítés című, a Pesti Vigadóban megnyílt kiállításon, amely a szerves építészet, Makovecz Imre barátainak és követőinek legnagyobb léptékű kiállítása az elmúlt negyven évben. Ehhez kapcsolódott a Magyar Művészeti Akadémia, a Kós Károly Egyesülés és az MCC közös konferenciája október 9-én, emlékezve a kilencven éve született Makovecz Imrére.
Turi Attila, az MMA elnöke mestere, Makovecz Imre szavaival köszöntötte a konferencia részvevőit: „Az építész az isteni terv szolgálója. Műveivel megkísérli az ember lehetséges útját kijelölni. Magát és társait az angyali lét felé kell emelnie." Negyven éve bontakozott ki az a műhelymozgalom, melyet Makovecz Imre szervezett és látott el iniciatívákkal – folytatta az elnök. – Azóta sok minden megváltozott, hiszen akkoriban még a szovjet hadsereg állomásozott Magyarországon. De hiába alakult át a társadalom élete, a környezethez való viszonyunk nemigen változott meg. Ma is időszerű a kérdés: mit fejez ki, mit kell kifejeznie az építészetnek, az épített környezetnek? „A világ olyanná lett, amelyben az emberek a hasznosságot helyezik előtérbe. A jólétben élő emberiség bármire hajlandó a jólétéért; legyen kényelmesebb az élete, miközben egyre kevesebbet kelljen érte tennie. Nekünk ki kell tartanunk amellett, hogy az építészet nem pusztán hasznos szolgáltatás. Műhelymozgalmunk vallja, hogy az építészetnek és az alakított környezetnek a fizikain túl szellemi egzisztenciát kell kifejeznie. Azt, amivé válhatunk."
Makovecz Imre – idézte fel Turi Attila – egy alkalommal azt mondta: a megrendelőnek nem olyan házat kell tervezniük, amilyet az szeretne, hanem amilyet szeretnie kellene. Az építészet legyen gyógyító építészet.
„Makovecz Imre olyan épületeket gondolt el, amelyek a közösségek lelki burkolatává válnak. Nekünk pedig, akik megtisztelő rövid vendégségre a világba hívattunk, kötelességünk ezt szolgálni. Erre hívta fel a figyelmet és fejtette ki róla a véleményét III. Károly angol király, akkor még walesi herceg, miután meglátogatta a magyar pavilont Sevillában." Hosszú levelet írt Makovecz Imrének, ebből idézett Turi Attila: „Igen nagy baj, hogy az emberek többsége, úgy tűnik, azzal áltatja magát, hogy a mai világban a technológia az egész élet alapja, s nem annak hasznos és fontos aspektusa."
A műhelymozgalomnak ezeket a gondolatokat kell folytatnia, közösséget burkoló épületek tervezésével, „ha úgy tetszik, egyfajta egzisztenciális funkcionalizmussal és a helyhez való kötődés tekintetében organikus regionalizmussal".
Makovecz Imre több helyütt írja: aki a nemzeti kultúrában, a népművészetben az elzárkózást, a bezárkózást látja, az műveletlen. Mert nem ismeri fel, hogy mindezek ezerféle módon a korszellemet fejezik ki – folytatta az MMA elnöke, majd Hamvas Bélát idézte: az emberi munka lényege nem az anyag leigázása, hanem a rend és a harmónia helyreállítása a világban. Az építész feladata nem csupán a forma, hanem a láthatatlan rend megidézése. A tér és az anyag ne csak szolgáljon bennünket, hanem tükrözze a bennünk rejlő szellemi méltóságot.
Turi Attila feltette a kérdést: „Valóban középfolyosós, huszonhét négyzetméteres nyúlketrecekben kell laknunk? Ez lenne a jövő? Az izolált társadalom? A digitális magányosság? Vagy tudunk-e segíteni ezen? Ránk vár a feladat, hogy azokat a gondolatokat, amelyeket mi, akik Makovecz Imre környezetében dolgozhattunk, természetesnek gondolunk, lefordítsuk a 21. század nyelvére."
Jonathan Glancey építészkritikus, szakíró, a Brit Építészek Királyi Intézetének tiszteletbeli tagja a Műcsarnokban november 20-án nyíló Makovecz-kiállítás kurátora. Ő volt az első, aki Nyugat-Európában felfigyelt a magyar építész munkásságára. Videóüzenetében felidézte a farkasréti ravatalozón látható angyalokat. „Ez elvezet Makovecz szellemiségéhez. Imre úgy beszélt az épületeiről, mint amelyek egyszerre tartoznak a földhöz és az éghez."
Épületei – hangsúlyozta Jonathan Glancey – átitatódnak a hely szellemiségétől. A műcsarnoki kiállítás célja felidézni azt a szakralitást, amely művészetét jellemzi, a jó küzdelmét a rosszal – a jó reménybeli győzelmével.
Makovecz Pál építőművész, a Makovecz Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásában beszámolt arról, hol tart a Makovecz-archívum, az építész és gondolkodó örökségének megőrzése. Hosszú előkészületek után megnyílt az archívumnak otthont adó ház a Városkúti úton. Itt gyűjtik össze valamennyi tervet, vázlatot, rajzot, írásos feljegyzést, a Makovecz Imréhez kötődő szellemi-művészi hagyatékot. „Édesapám életművének egyik vonulata az építészet mellett a képzőművészet körébe tartozik. Emellett jelentősek a részben építészethez kötődő, valamint oktatási, közéleti és filozófiai jellegű írásai is. Rendkívül sokrétű életművet kell feldolgoznia az archívumnak és a nyilvánosság elé tárni."
A hagyatékból újabb és újabb tervek kerültek elő. Makovecz Imre több mint hatszáz épületet tervezett. Emellett tanított az Iparművészeti Főiskolán, a Műegyetemen, mesteriskolát, vándoriskolát vezetett, nevéhez kötődik a szerves építészet oktatásának megindulása a Műszaki Egyetemen 2003-tól, ahol maga is előadott.
Lila Cohen építész az amerikai korai organikus építészet kitűnő alkotójának, Herb Green életművének a kutatója. A posztmodern irányzat azonban visszaszorította az organikus építészetet az 1980-as években. Lila Cohen, miután megismerte Makovecz művészetét, 2023 őszén Magyarországon interjúsorozatot készített az építész munkásságáról. Ezt az összeállítást küldte el videóüzenetében, keresve a rokonságot a magyarországi és az amerikai organikus építészet között. „Az organikus építészet az élet, a környezet, a kultúra, az emlékezet komplexitásában jelenik meg – vallja Lila Cohen. – Makovecz ezeket az értékeket fejezte ki, amikor a tervezést, a közösséget a spirituális képzelettel elegyítette." Turi Attila a riportfilmben az építészet gyógyító hatását említette: „Itt, a farkasréti ravatalozónál mit tudunk mondani a hozzátartozóknak? Mivel tudjuk vigasztalni őket? Mit mondhatunk nekik, amikor szerettüket veszítették el? Szavakkal semmit. De ha azt mondjuk az építészet nyelvén, hogy az elhunyt egy nagy lény bordája alatt fekszik, nem marad egyedül, van odaát, ez segíthet."
Veresegyház korábbi főépítésze, Zsigmond László, a Kós Károly Egyesülés igazgatója előadásában az általa tervezett mézesvölgyi általános iskola megépítésének hosszú történetét mutatta be, azt, hogyan valósultak meg az organikus építészeti törekvések az iskola tervezésekor és 2003-as megvalósulásakor.
A konferencia további részében a szerves építészet különböző példáit mutatták be a szakemberek, zárszóként Salamin Ferenc, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
Makovecz Imre – idézte fel Turi Attila – egy alkalommal azt mondta: a megrendelőnek nem olyan házat kell tervezniük, amilyet az szeretne, hanem amilyet szeretnie kellene. Az építészet legyen gyógyító építészet.
„Makovecz Imre olyan épületeket gondolt el, amelyek a közösségek lelki burkolatává válnak. Nekünk pedig, akik megtisztelő rövid vendégségre a világba hívattunk, kötelességünk ezt szolgálni. Erre hívta fel a figyelmet és fejtette ki róla a véleményét III. Károly angol király, akkor még walesi herceg, miután meglátogatta a magyar pavilont Sevillában." Hosszú levelet írt Makovecz Imrének, ebből idézett Turi Attila: „Igen nagy baj, hogy az emberek többsége, úgy tűnik, azzal áltatja magát, hogy a mai világban a technológia az egész élet alapja, s nem annak hasznos és fontos aspektusa."
A műhelymozgalomnak ezeket a gondolatokat kell folytatnia, közösséget burkoló épületek tervezésével, „ha úgy tetszik, egyfajta egzisztenciális funkcionalizmussal és a helyhez való kötődés tekintetében organikus regionalizmussal".
Makovecz Imre több helyütt írja: aki a nemzeti kultúrában, a népművészetben az elzárkózást, a bezárkózást látja, az műveletlen. Mert nem ismeri fel, hogy mindezek ezerféle módon a korszellemet fejezik ki – folytatta az MMA elnöke, majd Hamvas Bélát idézte: az emberi munka lényege nem az anyag leigázása, hanem a rend és a harmónia helyreállítása a világban. Az építész feladata nem csupán a forma, hanem a láthatatlan rend megidézése. A tér és az anyag ne csak szolgáljon bennünket, hanem tükrözze a bennünk rejlő szellemi méltóságot.
Turi Attila feltette a kérdést: „Valóban középfolyosós, huszonhét négyzetméteres nyúlketrecekben kell laknunk? Ez lenne a jövő? Az izolált társadalom? A digitális magányosság? Vagy tudunk-e segíteni ezen? Ránk vár a feladat, hogy azokat a gondolatokat, amelyeket mi, akik Makovecz Imre környezetében dolgozhattunk, természetesnek gondolunk, lefordítsuk a 21. század nyelvére."
Jonathan Glancey építészkritikus, szakíró, a Brit Építészek Királyi Intézetének tiszteletbeli tagja a Műcsarnokban november 20-án nyíló Makovecz-kiállítás kurátora. Ő volt az első, aki Nyugat-Európában felfigyelt a magyar építész munkásságára. Videóüzenetében felidézte a farkasréti ravatalozón látható angyalokat. „Ez elvezet Makovecz szellemiségéhez. Imre úgy beszélt az épületeiről, mint amelyek egyszerre tartoznak a földhöz és az éghez."
Épületei – hangsúlyozta Jonathan Glancey – átitatódnak a hely szellemiségétől. A műcsarnoki kiállítás célja felidézni azt a szakralitást, amely művészetét jellemzi, a jó küzdelmét a rosszal – a jó reménybeli győzelmével.
Makovecz Pál építőművész, a Makovecz Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásában beszámolt arról, hol tart a Makovecz-archívum, az építész és gondolkodó örökségének megőrzése. Hosszú előkészületek után megnyílt az archívumnak otthont adó ház a Városkúti úton. Itt gyűjtik össze valamennyi tervet, vázlatot, rajzot, írásos feljegyzést, a Makovecz Imréhez kötődő szellemi-művészi hagyatékot. „Édesapám életművének egyik vonulata az építészet mellett a képzőművészet körébe tartozik. Emellett jelentősek a részben építészethez kötődő, valamint oktatási, közéleti és filozófiai jellegű írásai is. Rendkívül sokrétű életművet kell feldolgoznia az archívumnak és a nyilvánosság elé tárni."
A hagyatékból újabb és újabb tervek kerültek elő. Makovecz Imre több mint hatszáz épületet tervezett. Emellett tanított az Iparművészeti Főiskolán, a Műegyetemen, mesteriskolát, vándoriskolát vezetett, nevéhez kötődik a szerves építészet oktatásának megindulása a Műszaki Egyetemen 2003-tól, ahol maga is előadott.
Lila Cohen építész az amerikai korai organikus építészet kitűnő alkotójának, Herb Green életművének a kutatója. A posztmodern irányzat azonban visszaszorította az organikus építészetet az 1980-as években. Lila Cohen, miután megismerte Makovecz művészetét, 2023 őszén Magyarországon interjúsorozatot készített az építész munkásságáról. Ezt az összeállítást küldte el videóüzenetében, keresve a rokonságot a magyarországi és az amerikai organikus építészet között. „Az organikus építészet az élet, a környezet, a kultúra, az emlékezet komplexitásában jelenik meg – vallja Lila Cohen. – Makovecz ezeket az értékeket fejezte ki, amikor a tervezést, a közösséget a spirituális képzelettel elegyítette." Turi Attila a riportfilmben az építészet gyógyító hatását említette: „Itt, a farkasréti ravatalozónál mit tudunk mondani a hozzátartozóknak? Mivel tudjuk vigasztalni őket? Mit mondhatunk nekik, amikor szerettüket veszítették el? Szavakkal semmit. De ha azt mondjuk az építészet nyelvén, hogy az elhunyt egy nagy lény bordája alatt fekszik, nem marad egyedül, van odaát, ez segíthet."
Veresegyház korábbi főépítésze, Zsigmond László, a Kós Károly Egyesülés igazgatója előadásában az általa tervezett mézesvölgyi általános iskola megépítésének hosszú történetét mutatta be, azt, hogyan valósultak meg az organikus építészeti törekvések az iskola tervezésekor és 2003-as megvalósulásakor.
A konferencia további részében a szerves építészet különböző példáit mutatták be a szakemberek, zárszóként Salamin Ferenc, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
Elmer István
October 14, 2025
