Dobozy Borbála a BMC-ben és az Óbudai Társaskörben ünnepelt
A csembaló nemzetközi hírű magyar nagykövete 45 éve van a pályán
Dobozy Borbála 45 éves pályafutását ünnepelte szeptember 20-án a BMC-ben. A csembalóművész ebből az alkalomból Johann Sebastian Bach két versenyműve mellett Georg Anton Benda egy ritkán hallható concertóját és Joseph Haydn legtöbbször zongorán játszott D-dúr billentyűs versenyét tűzte műsorára. Az ünnepelt az Óbudai Társaskörben is fellépett: Dubrovay László ajándéka, a Négy tétel csembalóra című mű ősbemutatója a szeptember 26-án hangzott el a 38. Mini-fesztiválon.
Dobozy Borbála 45 éves pályafutását ünnepelte szeptember 20-án a BMC-ben. A csembalóművész ebből az alkalomból Johann Sebastian Bach két versenyműve mellett Georg Anton Benda egy ritkán hallható concertóját és Joseph Haydn legtöbbször zongorán játszott D-dúr billentyűs versenyét tűzte műsorára. Az ünnepelt az Óbudai Társaskörben is fellépett: Dubrovay László ajándéka, a Négy tétel csembalóra című mű ősbemutatója a szeptember 26-án hangzott el a 38. Mini-fesztiválon.
A hazai kortárs zeneszerzők seregszemléje az évente megrendezett Mini-fesztivál, amelyen zenei életünk ismert előadóinak közreműködésével mutatják be műveiket a komponisták. A műsorban Dubrovay László Négy tétel csembalóra című kompozíciója is szerepelt Dobozy Borbála előadásában. A zeneszerző a szeptember 26-i ősbemutató után elmondta: a Liszt Ferenc-díjas csembalóművésznek írt darab polipentaton szerkezetű – több pentaton skálának az összeillesztésével mind a 12 hang szerepel a kompozícióban. A népzenéből jövő inspirációk Bartók művein keresztülszűrve, élő sejtként épülnek össze új, sajátos artikulációjú dallammá.
Dobozy Borbála 45 éves pályafutásának ünnepén Johann Sebastian Bach két versenyművét is eljátszotta szeptember 20-án a BMC-ben. A választásáról elmondta: valójában a barokk mester miatt lett csembalóművész. Kiváltságként éli meg, hogy előadóművészként és tanárként a legmagasabbrendű zenével foglalkozhat ebben a mai, meglehetősen értékvesztett világban.
„Bach művészete az isteni, tökéletes rendet jeleníti meg, a létezés egyetemes, örök értékeinek kinyilatkoztatásával pedig életműve a zene szférája fölé emelkedik. Nem korhoz kötött, mindig aktuális, mindig megszólít. Ezért jelent zenéje igazi lelki feltöltődést és kapaszkodót sokunk számára. Albert Schweitzer szavaival élve: segít megtalálni a lelki békéhez vezető utat. Az is központi kérdés, hogy milyen szellemben tolmácsoluk Bachot: minden előadásnak adnia kell valamit, továbbítania kell a zene kinyilatkoztatásait, ki kell a hallgatót ragadnia az anyagi világból. A hangoknak szólniuk kell a békéről, a derűről és azon erényekről, melyekből erőt tudunk meríteni a továbbéléshez" – mondta Dobozy Borbála.
Hogyan lehet ezeket az erényeket egyetlen hangszeren közvetíteni? „Egyszál csembalón ezt valóban nem könnyű elérni, de a célom mindig az, hogy megérintsem a hallgató lelkét – erősítette meg az előadóművész. A csembaló mechanikus hangszer, amelyen a hangképzés közvetve történik, a dinamikának mindössze csekély illúzióját tudjuk kelteni. A barokkban az énekhang volt az etalon, azt kellett minden hangszernek lehetőség szerint utánoznia. A mi esetünkben ez az átlagnál nehezebb feladat, azonban nekünk is megvannak a sajátos művészi kifejező eszközeink, amelyekkel megvalósítható az éneklő, expresszív előadásmód Tanárként is nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a fiatalok ezt a játékmódot elsajátítsák. A technikai felkészültség természetesen alapvető fontosságú, de az csak a művészi elképzelés megvalósításához szükséges eszköz; az önmagáért való, üres virtuozitást sohasem tartottam elfogadhatónak. Számomra legalábbis, egy előadás akkor marad emlékezetes, ha az érzelmeimre hat, nem pedig bámulatba ejt."
Korábban Hollós Máté dedikált csembalódarabot Dobozy Borbálának, Harpsichordially címmel. Munkájáról így emlékezett: „Dobozy Borbála szíves szavára komponáltam, a cím szójátéka csak angolul él meg. A harpsichord csembalót jelent, a cordially pedig azt, hogy szívből, örömest - levelek köszönő formulájaként is gyakran találkozunk ezzel. Szívből írtam, és a tavalyi veszprémi bemutatón úgy hallottam, ő is szívből játszotta..."
Tavaly Dubrovay László is megírta élete első csembalóművét. „A Négy tétel csembalóra című kompozíciót 2024-ben komponáltam Dobozy Borbála csembalóművésznek – mutatta be a művét a zeneszerző. – A különböző karakterű darabok építenek a hangszer speciális hangzásvilágára, amely igen egyedi pengetett, nagy zajtartalmú hangindításával, relatíve rövid kicsengetésével. Az I. tétel Walzer/fanyar. A clusterből – az egymáshoz kapcsolódó sejtekből – épített moll-jellegű harmóniák és a polipentaton dallam biztosítja ezt a »fanyar« hangzást. A II. tétel Dal/kesernyés – a dallamot néhány különleges hangzású akkord teszi kesernyéssé, melyek a rövid kicsengés miatt szaggatottá, furcsává válnak– A III. tétel Scherzo/ játékos – kedves, humoros játszadozás ezen az archaikus hangszínen. A IV. tétel Finalé /Cip, cip, cipcirip –, rondó formájú. A rondó formát a cluster-ciripelések, glissandók alkotják. Ebből bomlik ki az egész darab játékossága, virtuozitása".
Dobozy Borbála a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem habilitált egyetemi tanára és számos nemzetközi barokk zenei kurzus oktatója, az MMA rendes tagja. Munkásságát 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. Tanárai között olyan neveket találunk, mint Zuzana Růžičková, Liselotte Brändle, Nikolaus Harnoncourt és Johann Sonnleitner. Repertoárja szinte az egész csembalóirodalmat felöleli, beleértve a 20. századi és a kortárs zenét is, ám művészi tevékenységének középpontjában Johann Sebastian Bach életműve áll: szinte minden csembalóra írt kompozícióját eljátszotta, köztük a szóló-, kamara- és zenekari műveket is. Emellett nagy figyelmet szentel az alig ismert vagy akár teljesen elfeledett régi mesterek zenéjének.
Tóth Ida
Fotó: BMC
Dobozy Borbála 45 éves pályafutásának ünnepén Johann Sebastian Bach két versenyművét is eljátszotta szeptember 20-án a BMC-ben. A választásáról elmondta: valójában a barokk mester miatt lett csembalóművész. Kiváltságként éli meg, hogy előadóművészként és tanárként a legmagasabbrendű zenével foglalkozhat ebben a mai, meglehetősen értékvesztett világban.
„Bach művészete az isteni, tökéletes rendet jeleníti meg, a létezés egyetemes, örök értékeinek kinyilatkoztatásával pedig életműve a zene szférája fölé emelkedik. Nem korhoz kötött, mindig aktuális, mindig megszólít. Ezért jelent zenéje igazi lelki feltöltődést és kapaszkodót sokunk számára. Albert Schweitzer szavaival élve: segít megtalálni a lelki békéhez vezető utat. Az is központi kérdés, hogy milyen szellemben tolmácsoluk Bachot: minden előadásnak adnia kell valamit, továbbítania kell a zene kinyilatkoztatásait, ki kell a hallgatót ragadnia az anyagi világból. A hangoknak szólniuk kell a békéről, a derűről és azon erényekről, melyekből erőt tudunk meríteni a továbbéléshez" – mondta Dobozy Borbála.
Hogyan lehet ezeket az erényeket egyetlen hangszeren közvetíteni? „Egyszál csembalón ezt valóban nem könnyű elérni, de a célom mindig az, hogy megérintsem a hallgató lelkét – erősítette meg az előadóművész. A csembaló mechanikus hangszer, amelyen a hangképzés közvetve történik, a dinamikának mindössze csekély illúzióját tudjuk kelteni. A barokkban az énekhang volt az etalon, azt kellett minden hangszernek lehetőség szerint utánoznia. A mi esetünkben ez az átlagnál nehezebb feladat, azonban nekünk is megvannak a sajátos művészi kifejező eszközeink, amelyekkel megvalósítható az éneklő, expresszív előadásmód Tanárként is nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a fiatalok ezt a játékmódot elsajátítsák. A technikai felkészültség természetesen alapvető fontosságú, de az csak a művészi elképzelés megvalósításához szükséges eszköz; az önmagáért való, üres virtuozitást sohasem tartottam elfogadhatónak. Számomra legalábbis, egy előadás akkor marad emlékezetes, ha az érzelmeimre hat, nem pedig bámulatba ejt."
Korábban Hollós Máté dedikált csembalódarabot Dobozy Borbálának, Harpsichordially címmel. Munkájáról így emlékezett: „Dobozy Borbála szíves szavára komponáltam, a cím szójátéka csak angolul él meg. A harpsichord csembalót jelent, a cordially pedig azt, hogy szívből, örömest - levelek köszönő formulájaként is gyakran találkozunk ezzel. Szívből írtam, és a tavalyi veszprémi bemutatón úgy hallottam, ő is szívből játszotta..."
Tavaly Dubrovay László is megírta élete első csembalóművét. „A Négy tétel csembalóra című kompozíciót 2024-ben komponáltam Dobozy Borbála csembalóművésznek – mutatta be a művét a zeneszerző. – A különböző karakterű darabok építenek a hangszer speciális hangzásvilágára, amely igen egyedi pengetett, nagy zajtartalmú hangindításával, relatíve rövid kicsengetésével. Az I. tétel Walzer/fanyar. A clusterből – az egymáshoz kapcsolódó sejtekből – épített moll-jellegű harmóniák és a polipentaton dallam biztosítja ezt a »fanyar« hangzást. A II. tétel Dal/kesernyés – a dallamot néhány különleges hangzású akkord teszi kesernyéssé, melyek a rövid kicsengés miatt szaggatottá, furcsává válnak– A III. tétel Scherzo/ játékos – kedves, humoros játszadozás ezen az archaikus hangszínen. A IV. tétel Finalé /Cip, cip, cipcirip –, rondó formájú. A rondó formát a cluster-ciripelések, glissandók alkotják. Ebből bomlik ki az egész darab játékossága, virtuozitása".
Dobozy Borbála a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem habilitált egyetemi tanára és számos nemzetközi barokk zenei kurzus oktatója, az MMA rendes tagja. Munkásságát 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. Tanárai között olyan neveket találunk, mint Zuzana Růžičková, Liselotte Brändle, Nikolaus Harnoncourt és Johann Sonnleitner. Repertoárja szinte az egész csembalóirodalmat felöleli, beleértve a 20. századi és a kortárs zenét is, ám művészi tevékenységének középpontjában Johann Sebastian Bach életműve áll: szinte minden csembalóra írt kompozícióját eljátszotta, köztük a szóló-, kamara- és zenekari műveket is. Emellett nagy figyelmet szentel az alig ismert vagy akár teljesen elfeledett régi mesterek zenéjének.
Tóth Ida
Fotó: BMC
