A Keddi kaleidoszkóp sorozat célja, hogy a közönség bepillantást nyerjen a meghívott művészek és művészetelméleti szakemberek alkotó- és kutatómunkájába, megismerhesse szemléletmódjukat, törekvéseiket, módszereiket és kutatási eredményeiket. A Művészetelméleti Tagozat 2015 őszén indította el műhelybeszélgetés-sorozatát.

Az októberi 21-i, Orosz kultúra és szakralitás című esten Solymosi-Tari Emőke felhívta a közönség figyelmét arra is, hogy a beszélgetés második részére Az orosz szimbolizmus címmel kerül sor november 4-én a Magyar Művészeti Akadémia Irodaházában.


Kulin Ferenc bevezetőjében elmondta: „megismerkedtem térségünk legnagyobb ruszistájával, aki az elmúlt időszakban 110 nagy tanulmányt jelentetett meg, angol és orosz nyelven elárasztotta az orosz irodalom- és kultúratudománnyal foglalkozó fórumokat. Hihetetlen felkészültségű ember."

Józsa György Zoltán témájául a szakralitás és az orosz kultúra organikus összefüggését jelölte meg. Kutatásaiban Vladimir Nabokov orosz emigráns íróra fókuszál, akit a nyugati irodalomtudomány úgy ismer, mint a posztmodern atyját.


„Mi köze az orosz tradicionalizmushoz? – vetette fel a kérdést – Hogyan mutatkoznak meg a keresztény túlvilágról alkotott orosz elképzelések a regényeiben? Az orosz irodalmi kánon elválaszthatatlan a szakralitás szférájától, az igazi irodalmi mű létrejöttét még a szkeptikus Nabokov is az alkotó részéről megnyilvánuló áldozathoz köti. Nabokov az orosz író Igazság-keresésében látja a hagyományt és a kánont alakító tényezők gyökerét."

Vladimir Nabokov a bolsevik hatalomátvétel után emigrált. Regények, kisregények, versek, színdarabok, fordítások, előadások tartoznak életművébe orosz és angol nyelven. Műveiben a modernizmus és a posztmodernizmus irányzatait követte. Mint író, hitt az egyéniség szerepében, és visszautasított minden olyan ideológiát, amely korlátozza az egyéni szabadságot és kifejezésmódot.

Az eseményről készült felvétel megtekinthető itt: