2025. június 10. ǀ 10:00−17:00 – 100 éve született Nagy László
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata várja az érdeklődőket a „Szólítlak, hattyú" – A költő és a társművészetek című konferenciára, amelyen előadást tart többek között Jánosi Zoltán, Sulyok Miklós, Móser Zoltán, Tóth Klára, Vári Fábián László. Közreműködik: Lukács Sándor színművész, Sebő Ferenc előadóművész, népzenekutató és Soós Réka népdalénekes, az MMA ösztöndíjasa.
A konferencia részletes programja
10:00 Köszöntés és nyitóelőadás: Nagy László arcképe – a társművészetek tükrében
Jánosi Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező tagja
10:30 Nagy László Csodafiu-szarvas és Bartók című versei
Lukács Sándor színművész, az MMA rendes tagja előadásában
10:40 Ordasi Péter: Nagy László verseinek szerepe a 20. századi magyar kórusművészet megújulásában
11:00 Windhager Ákos: „Jönnek a harangok értem" − Nagy László emlékképe Soproni József III. szimfóniájában
11:20 Hozzászólások
11:35 Kávészünet
11:55 Szepessy Béla István: Vonalak közt bujdosó − Nagy László képzőművészeti öröksége
12:15 Sulyok Miklós: „Rossz pörök" − Nagy László a Tulipán-vitában
12:35 Hozzászólások
12:50 Ebédszünet
14:00 Nagy László hangjai – a táncházak zenéjében
Sebő Ferenc előadóművész, népzenekutató, az MMA rendes tagja és Soós Réka népdalénekes, az MMA ösztöndíjasa előadásában
14:15 Móser Zoltán: Hol vannak a galambház lakói? Nagy Lászlóval és Ágh Istvánnal az elhagyott szülőházban. Fényképek Nagy László világából
14:35 Tóth Klára: Nagy László arcai – filmen
15:00 Deák-Sárosi László: „Hószakadás" – A költő az igazat írja
15:20 Hozzászólások
15:35 Kávészünet
15:55 Arató György: Egy varázslat emlékeiről. Bulgária és Nagy László 1944–1976
16:15 Vári Fábián László: A cédrusember fénye – a határokon túl. Versei tükrében Nagy László: a költő
16:35 Hozzászólások
16:50 Zárszó
A konferencia levezető elnöke:Jánosi Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező tagja
Díszvendégek: Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, Ágh István, Kossuth-díjas költő, az MMA rendes tagja, Nagy Borbála Réka, a költő unokája és jogutódja
Helyszín: Pesti Vigadó, Makovecz terem (Budapest V., Vigadó tér 2.)
A belépés díjmentes, de regisztrációhoz:
https://forms.gle/KK9tzbsQE7Bhd8z98)
Nagy László életművének előbb kritikai, majd irodalomtörténeti feldolgozása, munkássága helyének értelmezése a magyar lírában több mint 70 esztendőre tekint vissza. Az 1925. július 17-én, a Veszprém megyei Felsőiszkázon született költő első nyomtatott verse (Tasi József kutatásai szerint) 1946. december 6-án a Népi Ifjúságban Éjfél címmel látott napvilágot, életében utolsó megjelent alkotása pedig Hószakadás a szívre címmel, nem sok nappal a halála, 1978. január 30. előtt, az Élet és Irodalomban jelent meg. Műveiről a múlt század közepétől több száz tanulmány, cikk és számos – összesen mintegy négyezer oldalt kitevő – könyv és egyéb értelmező kiadvány jelent meg; a terjedelmében is kivételes irodalomtörténeti figyelem élén Görömbei András 1992-ben kiadott Nagy László költészete című, a teljes pályát átfogó, szintetikus nagymonográfiájával. Ezek a munkák széleskörű és megbízható tájékoztatást adnak e művészi teljesítmény értékeiről, alakulási ívéről, egyetemes kapcsolatairól, szembesüléseiről történelmi időszakával – majd 20. és 21. századi utókorának több kulturális, esztétikai, líraelméleti fejleményével is.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának jubileumi konferenciája ezért nem a már feltárt irodalomtörténeti jelentőségnek, a sokféle szemszögből értelmezett poétikai tartalmaknak, a kronológiailag is leírható társadalmi ütközéseknek, illetve az életműre irányuló értékelések egymással szembenálló vonalainak ismétlő fölrajzolására – és e vonások részletezésére avagy kiegészítésére – törekszik, hanem a tagozat szellemének megfelelően a költőnek a társművészetekre gyakorolt hatását, a velük kialakult kapcsolatait és életműve társadalmi, történelmi folyamatokra történt ösztönzéseit, ezek gazdag impulzusrendjét kívánja megmutatni. Arra a kultúrtörténetben már sokszorosan igazolt tapasztalatra építve, hogy egy-egy kiemelkedő alkotó − mint az egyetemes művészetben Leonardo da Vinci, Federico García Lorca vagy Rabindranáth Tagore, a magyarban pedig Kassák Lajos, Bartók Béla és az e konferenciának helyet adó terem névadója, Makovecz Imre példája is mutatja − nem csupán a maga elsődlegesen választott, az alapnak tekintett művészeti ágában hozott létre nagyszerű műveket, hanem más művészeti ágakat is eredményesen művelt. Kreatív és hosszan tartó hatást gyakorolt továbbá a művészet más területeire, sőt átfogóbb kulturális vagy társadalmi folyamatokra is.
A Nagy László-i életmű ilyen természetű erejéről, hatásrendszeréről – noha különösen a zenéhez és a képzőművészethez fűződő kapcsolatait már nem kevés írás elemezte – mindeddig nem született a munkásság e komplexitását előtérbe helyező konferencia. S noha az itt elhangzó, a legkülönfélébb ágazatokban született műalkotásokkal illusztrált előadások Nagy Lászlónak a zene-, a képző-, a fotó-, a film-, az építő-, a népművészettel – benne a bolgár inspirációkkal – való kapcsolatáról, a más művészetekre és alkotóikra gyakorolt s ma is tartó ösztönző erejéről, továbbá a határokon túli magyarság identitástudatára és művészi megszólalásaira tett hatásáról – e kivételesen gazdag spektrum részeként – csupán egy-egy metszetet tudnak itt felvillantani, mégis lényegfelmutató módon, a vízcseppekbe is a nagyobb erőit sűrítő tenger üzeneteként szemléltethetik azt a máig eleven szellemi kisugárzást, amelyet Nagy László művei és cselekedetei adtak a magyar kultúrának. Az előadásokban kinyíló válaszok egyértelműen határozzák meg Nagy László kivételes értékhelyét a 20. és a 21. század magyar művészeti gondolkodásában.
Jánosi Zoltán
irodalomtörténész,
az MMA Művészetelméleti Tagozatának levelező tagja,
a konferencia szervezője
A konferencia részletes programja
10:00 Köszöntés és nyitóelőadás: Nagy László arcképe – a társművészetek tükrében
Jánosi Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező tagja
10:30 Nagy László Csodafiu-szarvas és Bartók című versei
Lukács Sándor színművész, az MMA rendes tagja előadásában
10:40 Ordasi Péter: Nagy László verseinek szerepe a 20. századi magyar kórusművészet megújulásában
11:00 Windhager Ákos: „Jönnek a harangok értem" − Nagy László emlékképe Soproni József III. szimfóniájában
11:20 Hozzászólások
11:35 Kávészünet
11:55 Szepessy Béla István: Vonalak közt bujdosó − Nagy László képzőművészeti öröksége
12:15 Sulyok Miklós: „Rossz pörök" − Nagy László a Tulipán-vitában
12:35 Hozzászólások
12:50 Ebédszünet
14:00 Nagy László hangjai – a táncházak zenéjében
Sebő Ferenc előadóművész, népzenekutató, az MMA rendes tagja és Soós Réka népdalénekes, az MMA ösztöndíjasa előadásában
14:15 Móser Zoltán: Hol vannak a galambház lakói? Nagy Lászlóval és Ágh Istvánnal az elhagyott szülőházban. Fényképek Nagy László világából
14:35 Tóth Klára: Nagy László arcai – filmen
15:00 Deák-Sárosi László: „Hószakadás" – A költő az igazat írja
15:20 Hozzászólások
15:35 Kávészünet
15:55 Arató György: Egy varázslat emlékeiről. Bulgária és Nagy László 1944–1976
16:15 Vári Fábián László: A cédrusember fénye – a határokon túl. Versei tükrében Nagy László: a költő
16:35 Hozzászólások
16:50 Zárszó
A konferencia levezető elnöke:Jánosi Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező tagja
Díszvendégek: Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, Ágh István, Kossuth-díjas költő, az MMA rendes tagja, Nagy Borbála Réka, a költő unokája és jogutódja
Helyszín: Pesti Vigadó, Makovecz terem (Budapest V., Vigadó tér 2.)
A belépés díjmentes, de regisztrációhoz:
https://forms.gle/KK9tzbsQE7Bhd8z98)
Nagy László életművének előbb kritikai, majd irodalomtörténeti feldolgozása, munkássága helyének értelmezése a magyar lírában több mint 70 esztendőre tekint vissza. Az 1925. július 17-én, a Veszprém megyei Felsőiszkázon született költő első nyomtatott verse (Tasi József kutatásai szerint) 1946. december 6-án a Népi Ifjúságban Éjfél címmel látott napvilágot, életében utolsó megjelent alkotása pedig Hószakadás a szívre címmel, nem sok nappal a halála, 1978. január 30. előtt, az Élet és Irodalomban jelent meg. Műveiről a múlt század közepétől több száz tanulmány, cikk és számos – összesen mintegy négyezer oldalt kitevő – könyv és egyéb értelmező kiadvány jelent meg; a terjedelmében is kivételes irodalomtörténeti figyelem élén Görömbei András 1992-ben kiadott Nagy László költészete című, a teljes pályát átfogó, szintetikus nagymonográfiájával. Ezek a munkák széleskörű és megbízható tájékoztatást adnak e művészi teljesítmény értékeiről, alakulási ívéről, egyetemes kapcsolatairól, szembesüléseiről történelmi időszakával – majd 20. és 21. századi utókorának több kulturális, esztétikai, líraelméleti fejleményével is.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának jubileumi konferenciája ezért nem a már feltárt irodalomtörténeti jelentőségnek, a sokféle szemszögből értelmezett poétikai tartalmaknak, a kronológiailag is leírható társadalmi ütközéseknek, illetve az életműre irányuló értékelések egymással szembenálló vonalainak ismétlő fölrajzolására – és e vonások részletezésére avagy kiegészítésére – törekszik, hanem a tagozat szellemének megfelelően a költőnek a társművészetekre gyakorolt hatását, a velük kialakult kapcsolatait és életműve társadalmi, történelmi folyamatokra történt ösztönzéseit, ezek gazdag impulzusrendjét kívánja megmutatni. Arra a kultúrtörténetben már sokszorosan igazolt tapasztalatra építve, hogy egy-egy kiemelkedő alkotó − mint az egyetemes művészetben Leonardo da Vinci, Federico García Lorca vagy Rabindranáth Tagore, a magyarban pedig Kassák Lajos, Bartók Béla és az e konferenciának helyet adó terem névadója, Makovecz Imre példája is mutatja − nem csupán a maga elsődlegesen választott, az alapnak tekintett művészeti ágában hozott létre nagyszerű műveket, hanem más művészeti ágakat is eredményesen művelt. Kreatív és hosszan tartó hatást gyakorolt továbbá a művészet más területeire, sőt átfogóbb kulturális vagy társadalmi folyamatokra is.
A Nagy László-i életmű ilyen természetű erejéről, hatásrendszeréről – noha különösen a zenéhez és a képzőművészethez fűződő kapcsolatait már nem kevés írás elemezte – mindeddig nem született a munkásság e komplexitását előtérbe helyező konferencia. S noha az itt elhangzó, a legkülönfélébb ágazatokban született műalkotásokkal illusztrált előadások Nagy Lászlónak a zene-, a képző-, a fotó-, a film-, az építő-, a népművészettel – benne a bolgár inspirációkkal – való kapcsolatáról, a más művészetekre és alkotóikra gyakorolt s ma is tartó ösztönző erejéről, továbbá a határokon túli magyarság identitástudatára és művészi megszólalásaira tett hatásáról – e kivételesen gazdag spektrum részeként – csupán egy-egy metszetet tudnak itt felvillantani, mégis lényegfelmutató módon, a vízcseppekbe is a nagyobb erőit sűrítő tenger üzeneteként szemléltethetik azt a máig eleven szellemi kisugárzást, amelyet Nagy László művei és cselekedetei adtak a magyar kultúrának. Az előadásokban kinyíló válaszok egyértelműen határozzák meg Nagy László kivételes értékhelyét a 20. és a 21. század magyar művészeti gondolkodásában.
Jánosi Zoltán
irodalomtörténész,
az MMA Művészetelméleti Tagozatának levelező tagja,
a konferencia szervezője