Kiállítások, kísérőprogramok várják az érdeklődőket Kecskeméten a Kodály Művészeti Fesztiválon. Augusztus 6-án, szerdán Juhász Zoltán népzenész, kutatómérnök tart előadást Magyar pásztorok zenei hagyománya címmel, a másnapi MÜPA koncertfilm vetítésen három Bartók-mű hallható Ránki Dezső zongoraművész közreműködésével.




2025. augusztus 6. (szerda), 17:00
Kodály Művészeti Fesztivál // Magyar pásztorok zenei hagyománya - Juhász Zoltán népzenész, kutatómérnök előadása a Katona József Könyvtárban

A magyar néphagyományban – és számos más kultúrában is – a furulya és a duda jellemzően a pásztorság hangszere. Kora ókori ábrázolások szerint ez így volt már a sumér és egyiptomi kultúrákban is: legeltető pásztorok kezében látjuk a furulyát agyaghengereken és kőtáblákon. A magyar hagyomány szerint a furulyát Jézustól, a dudát az ördögtől kapták a pásztorok. Mégis, amikor „hangszerről" beszél, a magyar pásztor nem ezekre, hanem a kolompra és csengőre gondol. Nagy műgonddal hangolja kolomp-sorait, „csatrangjait" a legelőn, az állatok által megszólaltatott „zenekarrá". A kolomp készítéséről, szerepéről egy Kodály hetvenedik születésnapjára írt tanulmány számol be a legalaposabban. Mindezek fényében izgalmas kérdés, milyen ősi örökséget hordoz a pásztorság zenei világa: a furulyán, dudán megszólaló dallamai és a kolompok sajátos „zenekara". Erre keressük a választ az előadás során.

Helyszín: Katona József Könyvtár (6000 Kecskemét, Piaristák tere 8.)
Info
 
2025. augusztus 7. (csütörtök), 18:00
Kodály Művészeti Fesztivál // MÜPA koncertfilm vetítés - Három Bartók

Műsor:
Bartók: Két arckép, op. 5
III. zongoraverseny, Sz. 119, BB 127
A kékszakállú herceg vára, Sz. 48
Vezényel: Hamar Zsolt
Közreműködők:
Ránki Dezsó – zongora
Komlósi Ildikó – szoprán
Palerdi András – basszus
Koppándi Jenő – hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar

A hangverseny műsora Bartók és a női nem kapcsolatáról szól, olyan műveket vonultatva fel, amelyek közül kettő élete egy-egy nagy érzelmét örökíti meg hangokba foglalva, a harmadik pedig egy mitikus történetben, misztériummá nemesítve általánosságban szól a férfi-nő problematikáról, ahogyan azt a zeneszerző látta.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyének nyitószámaként megszólaló Két arckép mögött a hegedűművésznő, Geyer Stefi iránti viszonzatlan, fiatalkori szerelem inspirációja áll. A szeretett nőalak eszményi arcát felmutató első kép (Ideális) az I. hegedűverseny nyitótételével azonos, az egzaltált második tétel (Torz) az eredetileg zongorára fogalmazott Tizennégy bagatell sorozat Szeretőm táncol című zárótételének zenekari változata.
Bartók befejezetlenül maradt hattyúdala, a halálos betegen komponált III. zongoraverseny a zeneszerző felesége, Pásztory Ditta számára készült, s a klasszika „hölgykoncertjeinek" kecses utódaként a Bartóktól megszokott kemény tónus helyett szelídebb hangot intonál. Ránki Dezső pályakezdése óta a kompozíció autentikus előadója.
A Balázs Béla szövegére készült misztérium-opera a bezárkózás, a titok, a megismerés, a birtoklási vágy, a féltékenység és a magány fogalmait boncolgatja a századelő lélekelemző művészi magatartását követve, olyan varázslatos keverékstílusban, amely a romantika, a népiesség, a szecesszió és a szimbolizmus elemeit is magába fogadja. Komlósi Ildikó és Palerdi András a két szerep tapasztalt, sikeres előadója.
A belépés ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben.

Helyszín: Hírös Agóra Otthon Mozi (6000 Kecskemét, Kossuth tér 4.)
Info