Tartás és elegancia
Lázár Antal építész székfoglalója
Lázár Antal építész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Személyes emlékeim, főleg az IPARTERV-ről címmel tartotta meg székfoglaló előadását november 18-án a Pesti Vigadóban, az MMA székházában. A levezető elnök Salamin Ferenc, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője, a laudátor prof. dr. Magyar Péter építész volt, az MMA elnökségét Haris László, az MMA rendes tagja képviselte. Az ünnepi eseményen részt vett Richly Gábor, az MMA főtitkára is.
Lázár Antal építész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Személyes emlékeim, főleg az IPARTERV-ről címmel tartotta meg székfoglaló előadását november 18-án a Pesti Vigadóban, az MMA székházában. A levezető elnök Salamin Ferenc, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője, a laudátor prof. dr. Magyar Péter építész volt, az MMA elnökségét Haris László, az MMA rendes tagja képviselte. Az ünnepi eseményen részt vett Richly Gábor, az MMA főtitkára is.
„Lehet-e nemzet és ember iránt valami jóhiszeműbb, nagyvonalúbb, mint a művészet?
[…]
Akarhatja-e jobban valami az ember méltóságát, a szabadságát, mint épp a művészet?
S ezáltal akadémiája?"
(Páskándi Géza, az MMA posztumusz tiszteleti tagja)
[…]
Akarhatja-e jobban valami az ember méltóságát, a szabadságát, mint épp a művészet?
S ezáltal akadémiája?"
(Páskándi Géza, az MMA posztumusz tiszteleti tagja)
A székfoglaló előadáson Salamin Ferenc köszöntötte Lázár Antalt, Magyar Pétert, Haris Lászlót és a részt vevő vendégeket. Kiemelte: Lázár Antal számára azt a nagy építészgenerációt képviseli, akire a következő generációknak föl kell nézniük, ők még azoktól a nagy öregektől tanultak, akiktől az építészet mellett tartást, toleranciát, szakmaiságot sajátíthattak el. Ezt a fajta tartást és eleganciát a szakmai tudás mellett Lázár Antal nemzedéke nagyon jól átvette, és életművében vitte tovább.
Dr. Magyar Péter építész a köszöntő után elhangzott laudációjában elmondta: Az építészeti tervezéssel kapcsolatban mi építész szervezők megkíséreljük az érzést és a gondolatot az akaraton keresztül egymással egyesíteni, ez az akarat rajzban nyilvánul meg. „Az építészet, a közösségi művészet legmagasabb megnyilvánulási formája, amely képzett egyének kreativitásán keresztül szolgálja a közönség minden tagját. Összekapcsolja a művészet térbeli és időbeli jellegzetességeit."
Az építészet szeretetről, adakozásról, szolgálatról és felelősségről szól – mondta el, és hangsúlyozta: „Etikai mércéje a társadalmi hasznosság, célja a mesterség művészi szintre emelése, a művészet mesteri szintű elsajátításával."
Magyar Péter szerencsésnek tartja magát, hogy találkozott olyan építésszel, aki ezeket a nemes törekvéseket a sajátjánál is nagyobb lelkesedéssel és magasabb szakmai színvonalon űzi. Ez nyilvánvalóvá vált számára, amikor Lázár Antallal találkozott és fogott össze építészeti pályázatok megvalósítása érdekében.
Emellett elmondta: Lázár Antal DLA-címmel büszkélkedhet, azaz a szabad művészetek doktora, évekig dékánja volt a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának, miközben társigazgatója is volt az A&D Stúdiónak, melyet Rubik Ernővel vezetett.
Sikeres közös pályázatukként a budapesti Tüske csarnok tervezését és megépítését említette,
és elmondta: Lázár Antalnak emellett sok más fontos és korszerű, a magyar építészet élvonalába tartozó épülete valósult meg, a korábban említett elválások jegyében.
Laudációját ezekkel a szavakkal zárta: „…keveseknek adatott meg az a harmonikus öröm, mely a közös célokat együtt valló eszméket fáradhatatlanul követve, mindkettőnknek osztályrészéül jutott."
Lázár Antal ezután megtartotta székfoglaló előadását, melyben az alábbi kérdésekre kereste a válasz: Miért lettél építész? Hogyan kerültél az Ipartervbe? Milyennek látod ma a te Ipartervedet és mit csinálsz most?
Előadását azzal kezdte, hogy véleménye szerint a II. világháború utáni magyar építészet legfontosabb és legeredményesebb műhelye az Iparterv, azaz az Ipari Épülettervező Vállalat volt. Az intézmény történetének elemzésével azonban adós az újkori magyar építészet és kultúratörténeti kutatás, ennek hiányára hívta fel Lázár Antal a figyelmemet.
Az építész pálya választásával kapcsolatban elmondta: „Apám, nagyapám, dédapám is építéssel, építészettel foglalkozott. A sors Szegedről indulva Kőbányára, Győrbe, majd újra Budapestre sodorta őket. Voltak köztük kőművesek, ügyvezetők, építésvezetők, vállalkozók és tervezők is." Kisgyerek korában édesapja azt mondta a Lechner Ödön által tervezett kőbányai Szent László templom előtt, hogy ennek a keresztjét a dédapja helyezte el az épület tetején. Ez újságcikkben is megjelent, hiszen 1897. augusztus 17-én Lázár József első kőműves – ma főépítész vezetőnek mondanánk – helyezte fel a keresztet a toronyra. Talán ez is irányította őt erre a pályára.
Az Ipartervbe, a korszak egyik legnívósabb állami építészirodájába kalandos úton került be. Lázár Antal 1956 őszén kezdte meg középiskolai tanulmányait az Ybl Miklós Építőipari Technikumban, ahol négy év múlva érettségizett. Az iskola számára nagyon emlékezetes volt, mert ott az építészet szeretetére nevelték. A Műegyetem elvégzése után eldöntötte: tervezőirodában szeretne elhelyezkedni, ez pedig jószerencsével és volt osztályfőnöke segítségével az Iparterv lett.
Lázár Antal felelevenítette a tervezőiroda 1949-től 1990-ig tartott, többnyire sikeres történetét, az intézmény sikerének a titkát az ott dolgozó tervezők személyiségében találta meg. Az Iparterv egymást követő öt építész-generációnak, köztük az ország legkiválóbb építészeinek munkahelye és találkozási pontja volt. Az iparterv vezető építészei állandó résztvevői voltak az egyetemi oktatásnak és a szakmai közéletnek.
Arra a kérdésre, hogy mit csinál most, Lázár Antal azt felelte: „Kapcsolatom az építészettel nem szűnt meg, de már nem jelent állandó nyolcórás elfoglaltságot. Időnként részt veszek egyetemi doktori ügyekben, néha tervezésben." Felelevenítette, hogy a közelmúltban fejeződött be a Kútvölgyi kórház homlokzatának műemléki felújítása, ami nagy kihívást jelentett a tervező számára is.
Székfoglaló előadását a tervezési munkáinak bemutatásával zárta Lázár Antal építész, az MMA rendes tagja.
A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének nevében Haris László, az MMA rendes tagja
mondta el észrevételeit, aki megköszönte az elhangzott értékes gondolatokat. A székfoglalót személyes véleményével egészítette ki, hiszen pályája elején Haris László számára is hatalmas dolog volt az Ipartervben kiállítani. A vállalat nemcsak egy építészeti központ, hanem a kultúra, a művészet minden területét felölelő centrum volt, ahol ő maga is fotóművészként kiállíthatott. Kiemelte: ez az akkori összművészeti attitűd egybecseng az MMA mai alapgondolatával is.
Fotó: Nyirő Simon
Békési Attila