András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten. Gyermek- és ifjúkora a Balaton-felvidékhez, jelesül Sümeg városához köti. Ez a pannon vidék sokszor megjelenik játékfilmjeiben. Koraérett kamaszként sokat olvasott, és olykor iskola helyett is moziba járt. A modern világirodalom érdekelte; Kafka, Camus, Sartre akkor nálunk felfedezésszámba menő műveit olvasta. Megfordult a fejében, hogy filmszínész legyen. Kiskamaszként jelentkezett gyerekszereplőnek Ranódy László A tettes ismeretlen című filmjébe. Statisztaként szerepelt a Két emelet boldogság című 1960-ban bemutatott vígjátékban.
A hatvanas években előbb a Televízióba, majd a Filmgyárba került, ahol az I. Stúdióban rendezőasszisztens lett. Forgatott többek között Ranódy László, Fábri Zoltán, Máriássy Félix és Sára Sándor mellett. A szakmai műhelyek mellett nem elhanyagolható módon befolyásolta életét, nevelődését, kulturálódását az úgynevezett Muskátli-kör, amely egy Váci utcai presszóról kapta a nevét. Az ott megforduló, önálló gondolkodású, a hatalomhoz nem dörgölődző, olykor ellenzéki fiatal művészek és értelmiségiek jelentősen hatottak világképe formálódására, kialakulására. Ugyancsak fontos szerepet játszott életében az Egyetemi Színpad, és annak hatvanas évekbeli nyitott szellemű műsorpolitikája.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzését követően, a Balázs Béla Stúdió tagjaként rendezte meg a Dózsa népe (1973) című ironikus szemléletű rövidfilmjét, majd a közönség és a szakma köreiben is népszerű első egész estét betöltő filmjét, Veri az ördög a feleségét címmel.
1977-ben aláírta az Demokratikus Chartát, amelyben magyar értelmiségiek és művészek tiltakoztak a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen. Emiatt évekig nem forgathatott újabb játékfilmet. A televíziós rendezései közül a legsikeresebb produkciója a Végkiárusítás (1978) lett.
Későbbi jelentős alkotásai a Dögkeselyű és A nagy generáció. Ez utóbbi különösen könyörtelen látlelet a korról, melyben született, egyúttal kritikája az 1960-as évek illúziókergető lázadásainak is. A nyolcvanas években egy ideig a MAFILM önálló színésztársulatának vezetője, 1991-től a Dialóg Filmstúdió vezetője, 1998-tól a Duna Televízió szinkronstúdiójának művészeti vezetője volt. 1991-től játékfilmek producereként tevékenykedett, de készített portré- és dokumentumfilmeket is. Amikor a Sára Sándor irányította Duna TV önálló szinkronműhelyt alapított, vezetésével őt bízták meg (1998). Naprakész volt a kortárs szépirodalomban, előszeretettel készített forgatókönyveket írókkal. Többek között megfilmesítette Dobai Péter Vadon (1989) című regényét és Gion Nándor több ifjúsági művét Sortűz egy fekete bivalyért (1984), Postarablók (1985), A kárókatonák még nem jöttek vissza (1985). 2019-ben az MMA megbízásából portréfilmet forgatott Gion Nándorról, a köztestület néhai tagjáról. Munkácsi Miklós íróval, számos más forgatókönyvének társzerzőjével elkészítette az első játékfilmje folytatásának szánt Még mindig veri az ördög a feleségét című forgatókönyvet, de a kivitelezésre már nem került sor. Utolsó filmterve Temesi Ferenc 49/49 című regényének filmes adaptációja volt.
András Ferenc rendszerint olyan hősökről forgatott maradandó alkotásokat, akiket – saját megfogalmazása szerint – „cserbenhagyott a történelem". Művei színvonalát jelzi, hogy azok egyszerre arattak filmes szakmai és közönségsikert, munkáival számos hazai és nemzetközi díjat nyert el. Filmes alkotói pályája rávilágít a közönségfilm-művészfilm hamis ellentétére, és segít annak feloldásában.
A Magyar Művészeti Akadémiának 2013-tól rendes tagja volt. Munkásságát 1978-ban Balázs Béla-díjjal ismerték el, 1988-ban Érdemes Művész lett, 2013-ban Kossuth-díjat kapott. A Nemzet Művésze díj Bizottsága 2021-ben a Nemzet Művésze címet adományozta András Ferencnek a filmművészet területén kiemelkedő alkotói életútja elismeréseként.
Bonta Zoltán András Ferencről készült Rendező és holdvilág című portréfilmjét 2018-ban mutatták be. Barabás Klára filmtörténész, filmkritikus András Ferenc életművét összefoglaló könyve, a Végkiárusítás 2020-ban jelent meg az MMA Kiadó gondozásában.
András Ferenc 80. születésnapja alkalmából 2022-ben a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum ünnepi vetítést tartott az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Dögkeselyű című, frissen restaurált filmjének bemutatásával Kiss Mari Jászai Mari-díjas és Cserhalmi György Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművészek, a nemzet színésze, az MMA rendes tagja részvételével. A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata a Pesti Vigadóban köszöntötte az ünnepeltet a Rendező és holdvilág című portréfilm levetítésével Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, az MMA rendes tagja és Mécs Károly Kossuth-díjas színművész, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja jelenlétében.
András Ferenc halálhírét a Savaria Filmszemlén jelentették be, melynek kezdetek óta zsűritagja volt.

Rendező és holdvilág – Portréfilm András Ferenc rendezőről (előzetes)


A rendező filmjeiben a történelmi léptékű vágyak és illúziók meghiúsulását tükröző, gyakran iróniától sem mentes társadalomkritikát mindig áthatja a szülőföld iránt érzett elköteleződés és múlhatatlan szeretet.
 
(MMA 2017-2018, rendező: Bonta Zoltán)

András Ferenc gyászjelentése itt olvasható.