Bemutatták a Tamási Áron albumot
Százhuszonöt éve, 1897-ben született Erdélyben Tamási Áron Kossuth-díjas író, aki pályakezdése óta az egyik legnépszerűbb és legszeretettebb alkotónk. A székely-magyar író születésének közelgő évfordulójára közel háromszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötetet jelentetett meg a Magyar Művészeti Akadémia. Az életrajzi mű az író feljegyzéseit, naplójának részleteit is tartalmazza, valamint áttekinti színpadi műveinek előadásait, így a könyvből nemcsak az író életéről tudhatunk meg számos információt, de arról is, milyen volt a huszadik századi erdélyi és magyarországi kulturális, benne az irodalmi, színházi élet. Az MMA Kiadó március 31-i könyvbemutatóján az olvasók a kötet összeállítói, Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész és A. Szabó Magda, a Tamási Áron Közalapítvány elnöke segítségével tekinthettek bele a különleges írói világba.
Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész – aki az album tanulmányának szerzője – a MOM Kulturális Központban tartott könyvbemutatón az író pályaképét számos Tamási Áron-idézettel, illetve korabeli forrás megidézésével tette érzékletessé. A beszélgetésen kiemelte, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság a 2022-es évet Tamási-emlékévnek nyilvánította, a Hitel c. folyóiratnak Tamási Áron-emlékszáma fog megjelenni, több irodalmi pályázatot írtak ki fiatal írók részére, s a tervek szerint ebben az évben Budapesten is szobrot állítanak a 125 éve született magyar írónak. Tamási munkásságát méltatva arról is beszélt még, hogy Tamási Áron egyszerre volt stílustörő és stílusteremtő alkotó, sok novellája Arany János balladáira hasonlít. Kiemelte azt is, hogy az író műveiben a költői nyelv mellett mindig ott található a humor is. Az irodalomtörténész hozzátette: a székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete, a Lélekindulás összeállt. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz, ahol 1925-ben megjelent. A műre a romániai magyar és a magyarországi irodalom is azonnal felfigyelt. 1923–1925 között New Yorkban élt, majd rövid ideig a Chicago melletti Garyben és végül a nyugat-virginiai Welchben. Innét települt haza Kolozsvárra 1926 májusában, majd azt követően rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legismertebb és legnépszerűbb író vált belőle.
Tamási Áron egyik legismertebb műve az Ábel-trilógia, de emellett számos regényt, novellát, színpadi művet is írt, több darabját megfilmesítették. 1931-ben Németh László így fogalmazott Tamásiról: „Van valami délibábszerű abban, ahogyan ír. Ahogyan lát s láttat. Világlátása a fölemelt s ég és föld közt lebegtetett realitás. Fél valótlanság: benne taplós humor. Földhöz tapasztott, naturalista valóság: kissé az ég felé emelve." A könyvbemutatón közreműködő Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, aki színpadon maga is többször formált meg valamilyen szerepet az író műveiben, Tamási Áron egyik novelláját, a Szép Domokos Annát adta elő.A. Szabó Magda, a kötet képszerkesztője hangsúlyozta, hogy nagy számú, eddig ismeretlen fotót, dokumentumot válogatott be a kötetbe, olyan különlegességet például, mint Tamási kézírásos naplója. Az impozáns albumban az irodalomtörténészi összefoglalókat roppant gazdag képes illusztráció egészíti ki. Így nemcsak Tamási Áron életét és munkásságát ismerhetjük meg, de érzékletes összefoglalót kapunk a 20. századi erdélyi és magyarországi társadalmi, kulturális, irodalmi és színházi viszonyokról is. A kötet külön erénye, hogy Tamási színpadi műveinek bemutatóit is részletgazdagon bemutatja. A könyv körülbelül 500 fekete-fehér és színes fotó- és dokumentum-illusztrációval készült.
Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten, kívánságára szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben, sírkövén az alábbi felirat olvasható:
Özvegye halála előtt Budapesten létrehozta a Tamási Áron Alapítványt, amelynek feladatává tette az író szellemi hagyatékának gondozását, annak anyagi vonatkozásaival együtt. Az Alapítvány az író szellemi hagyatékának kiadótulajdonosa. Erre vonatkozólag az 1960-as évek végi konfliktushelyzet feloldása után megállapodás született Tamási Áron testvéreivel és azok leszármazottaival, aminek eredményeképpen Romániában is elindulhatott az író műveinek kiadása. Az Alapítvány létrehozott egy Tamási Áron Ösztöndíjat, amelyre a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanárainak egy kijelölt csoportja évente tesz javaslatot, s annak kedvezményezettje, egyetemre kerülve, tanulmányi ideje alatt anyagi támogatásban részesül.„Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának."
Az MMA Kiadó által megjelentetett album külön-külön fejezetekben, időrendben tárgyalja Tamási életét, műveit, így a szülőföldtől egészen a sírig lehetünk szemlélői e kivételes író pályájának. A kötetet, amelyet az A. Szabó Magda által szerkesztett és válogatott, ritkán publikált fényképek, levelek, grafikák és egyéb dokumentumok tesznek teljessé, érdemes újra és újra fellapozni, mert mindig más-más illusztráción akad meg a tekintetünk. Kuriózumnak számít egyebek mellett a fiatal, gimnazista Tamási Áron A színház hivatása című dolgozata, 1945 januárjában írt naplójegyzetei, Juhász Ferenc lektori jelentése Tamási Áron összes színpadi művéről és 1966. május 3-án írt végrendeletének utolsó oldala. De olvashatunk színházi játékairól, színműiről (Csalóka szivárvány, Tündöklő Jeromos, Kakasok az édenben, Harmat és vér, Hegyi patak, Hullámzó vőlegény), amelyek legalább olyan értékesek, mint regényei, novellái vagy esszéi.
A könyv már tavaly ősz óta kapható a könyvesboltokban, de megrendelhető a Kiadó webboltjában is.
