A Tokaji Írótábor a magyar szellemi és kulturális élet megkerülhetetlen műhelyévé és viszonyítási pontjává vált az elmúlt fél évszázadban – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára az eseménysorozat megnyitóján.


Závogyán Magdolna úgy fogalmazott, az írótábor résztvevői között olyan erős kötelékek alakulnak ki, amelyek a tábor végeztével is megmaradnak. Ez a kötelék bárhol és bármikor működésbe hozza emberi és szakmai kapcsolatokat, hitet és lendületet adnak és visszahúznak ide újra meg újra – tette hozzá.


Az 53.Tokaji Írótábor második napját kerekasztal- beszélgetéssel indították a résztvevők. Erős Kingával, Alexa Károllyal és az MMA két tagjával Szentmártoni Jánossal, illetve L. Simon Lászlóval Gulyás István beszélgetett a Rákóczi Pince és Udvarház teraszán.
A Magyar Írószövetség nyolcvan évére való visszatekintés a Tokaji Írótábor ötvenharmadik évében nem csupán az emlékezésre adott lehetőséget, hanem arra is, hogy a beszélgetés résztvevői és a táborozók a jelen problémáit is megvitathassák. Abban mindannyian egyetértettek, hogy megváltozott maga az íróközösség, ezen kívül az írószervezetek súlya is.


L. Simon László, a Magyar Írószövetség egykori titkára hangsúlyozta: a mostani írók már nem vállalnak politikai szerepet, illetve az írók szerepe kevésbé látványos a hétköznapokban is.
Szentmártoni János a Magyar Írószövetség korábbi elnöke abban látja a változások fő okát, hogy a rendszerváltozás előtti időszakban volt egy közös ellenség, aki ellen mindenki fel akart lépni a maga módján. Ez az ellenség eltűnt, és egy teljesen új életérzéssel, a szabadsággal kellett megismerkednie a magyar írónak. A parázs viták, a betiltott Tokaji Írótábor, korábban a forradalmi események után az új szerepek vállalása új problémákat és új megoldásokat igényelt.
Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke szerint a múlt ismeretében, a nyolcvan év tapasztalatát felhasználva nem a jelenlegi helyzet hiányosságait kell szemünk elé helyezni, hanem azokat a sikereket, lehetőségeket megélni, amelyek a jelenben meghatározzák a szervezet működését. A szakmai elismerések, az ösztöndíjak és a művésznyugdíj mind hozzájárul ahhoz, hogy ne csupán a bajokra, problémákra koncentráljunk. Bár nem a legkedvezőbb időszakot élik meg most a magyar írók, de mégsem látja borúsan az Írószövetség jövőjét.
Alexa Károly író, irodalomtörténész szerint a Magyar Írószövetség székháza történelmi és politikai döntések miatt a mai napig nem került az Írószervezet tulajdonába, melyet minél előbb orvosolni kellene. Ezzel a beszélgetés résztvevői mind egyetértettek, illetve azzal is, hogy gondoskodni kell az utánpótlás kineveléséről. Vonzóvá kell tenni a Magyar Írószövetséget a fiatal magyar írók számára, továbbá jelen lenni és képviselni az írók érdekeit a lehető legtöbb fórumon.
A Tokaji Írótábor augusztus 12-i délutánja a Jókai 200 emlékév jegyében telt, amely során két, egymást kiegészítő esemény is méltó módon idézte fel a nagy magyar író alakját és szellemi örökségét.
A Rákóczi Pince és Udvarház teraszán került sor a Jókai és a nők című kerekasztal-beszélgetésre, amelynek középpontjában az író nőalakokhoz fűződő ábrázolásmódja és személyes viszonya állt. A program az Egy asszonyi hajszál című rövidfilm vetítésével indult – a film forgatókönyvét Erős Kinga írta, rendező: Szabó Mihály -, majd Erős Kinga irodalomkritikus, Hansági Ágnes irodalomtörténész és Szabó Mihály osztotta meg gondolatait a közönséggel. A beszélgetést Soltész Márton irodalomtörténész vezette.


A délután második felében a Millenniumi Irodalmi Emlékparkban folytatódott az emlékezés: Juha Richárd szobrászművész Jókai Mórt ábrázoló domborművét Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár avatta fel. Az eseményen köszöntőt mondott L. Simon László is, közreműködött Turi Bálint színművész.



A program sorozat harmadik napján kapott helyet az a kerekasztal-beszélgetés, amelyben Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című regényéről, és a belőle készült adaptációkról tartottak a meghívott előadók.  A regény az olvasót az 1944-es terror szörnyűségeibe kalauzolja. 


A beszélgetést Bertha Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, az MMA tagja vezette. Borbély László, író, az MMA gondozásában megjelenő Művészkör magazin feleős szerkesztője, Lajtos Nóra, Bella István-díjas és MMA ösztöndíjas író és Lengyel Ferenc a József Attila Színház Jászai Mari-díjas színész, rendező beszélgetőpartnerek segítségével a tábor résztvevői nagyobb betekintést nyújtottak a mű értelmezésében, illetve a szerző örökérvényű művének színpadra való adaptációjába.
A beszélgetés vezérfonalaként teszi fel a kérdést Bertha Zoltán: Mi marad fenn az időben, mi marad inkább a befogadó közönségnél abban az esetben, ha az írott szöveg és a színpadra alkalmazott mű is remekül sikerül?
Lajtos Nóra – a Sánta Ferencről szóló legutóbb megjelent monográfia írója – egyértelműen kijelentette, hogy Sánta Ferenc emlékezete egyértelműen az adaptációnak köszönhető. Borbély László, aki nemrégiben egy fontos tanulmányt közölt a Somogy folyóirat Sánta Ferencről szóló lapszámában, arról beszélt, hogy mennyire fontos az adaptációkban az újrateremtés. A film és a színház újradekódolja a műveket, képeket ad az írott szövegnek, újrateremti az alkotást a befogadó számára.


Lengyel Ferenc elmondta, hogy a színpadra alkalmazás során igyekezett sűrítve, fölösleges sallangok nélkül láttatni a művet, és eredeti módon, a színházi lehetőségeket kihasználva gondolkodásra késztetni a nézőt.
Mindannyian egyetértettek Lengyel Ferenc gondolatával: a mű igazságkeresés a részigazságok világában
Ezután A holló felemelkedése címmel tartottak beszélgetést a Rákóczi Pince és Udvarház teraszán, amelynek középpontjában a Hunyadiakról szóló történelmi regények és a belőlük készült sorozat állt. A beszélgetésben részt vett Bán Mór Babérkoszorú-díjas író, Diószegi Szabó Pál és Varga Szabolcs történészek, a beszélgetést Bene Zoltán József Attila-díjas író vezette.


Délután a hagyomány szerint domborműavatás következett a tokaji Millenniumi Irodalmi Emlékparkban, Utassy József Kossuth- és József Attila-díjas költő és műfordító emlékére. A domborművet Oláh Mátyás László szobrászművész készítette, Utassy József, az MMA néhai tagja munkásságát Márkus Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az MMA tagja méltatta, majd Balla Évával közösen leleplezték az alkotást. Az eseményen közreműködött Turi Bálint színművész.
Az emlékezés faültetéssel folytatódott: Fecske Csaba József Attila-díjas költő tiszteletére Kégl Ildikó író, költő ültetett fát, és felidézte a költő életművét.
A négynapos irodalmi találkozó díjátadóval zárult. A Tokaji Írótábor díját Pataki Viktor irodalomtörténész vehette át, munkásságát Konkoly Dávid, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke méltatta. Nagyhordó-díjban részesült Alexa Károly József Attila-díjas irodalomtörténész, író. Alexa Károly munkásságát Soltész Márton irodalomtörténész laudálta.
Hordó-díjjal Bán János Babérkoszorú-díjas írót és Gáspár Ferenc József Attila-díjas írót tüntette ki az elnökség. A díjazottakat Gál Vilmos és Berka Attila méltatta. A díjakat Balla Éva alelnök nyújtotta át.
A rendezvényen a Magyar Írószövetség Debüt-díjait is átadták, amelyekkel minden évben a pályájuk elején álló, ígéretes szerzőket ismerik el. Idén Andor Éva, Lévai Aliz és Ungár Péter lettek a díjazottak. A díjakat Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke adta át. A díjazottakat Nagy Koppány Zsolt (távollétében: Turi Bálint színművész) Babérkoszorú-díjas író, Smid Róbert irodalomtörténész és Erős Kinga irodalomkritikus méltatta. Völgyi Tóth Zsuzsa felelős szerkesztő 53. Tokaji Írótáborban készült interjúit, Závogyán Magdolnával, Vass Tiborral, Borbély Lászlóval és Szentmártoni Jánossal, amelyek a Kossuth Rádió Irodalmi Újság című műsorában hangzottak el meghallgathatja itt.

Fotó: MTI / Vajda János /Tokaji Írótábor Egyesület