A kiállítás hat egymást követő teremben valósul meg a Szent István Király Múzeum főépületében. A kiállítás Jankovics Marcell műegyütteseit mutatja be, amelyek mozgó- és állóképeket, installációkat, valamint fény-, illat- és hangélményeket ötvöznek, ezeket a Szent István Király Múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjteményének egy-egy releváns vagy izgalmas tárgya egészíti ki, egyedi párosításokat hozva létre.

 
Jankovics Marcell hitt az igazságban, küzdött az értéktelen ellen - hangsúlyozta Áder János volt köztársasági elnök Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban, a művésznek emléket állító Hit, remény és rajzfilm című kiállítás csütörtöki ünnepélyes megnyitóján.
Áder János kiemelte, hogy a művész „rajzokba sűrített igazsága túlmutat az ember pillanatnyi szükségletein, alkotásaival képes volt kifejezni a világmindenséget, annak bonyolult viszonyrendszereit". Rámutatott, hogy a sokadik magyar nemzedék műveiben ismeri fel az igazságot, akár „az üveghegyen túl is".


Jankovics Marcell munkáiban az ösztönös művészet tökéletes harmóniában volt a tudatos alkotással: álom a valósággal, ősi közösségélmény az egyedi kreativitással, kereszténység a néphagyománnyal - mondta. „Nem kell a világot keresztüllátó messzinézőnek lenni, hogy tudjuk, milyen fontos szerep jut Jankovics Marcell életművében égnek és földnek, embernek és természetfelettinek, állandóságnak és változásnak", amelyek láthatók lesznek Székesfehérváron is - fűzte hozzá.
Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy augusztus 20-hoz közeledve, Szent Istvánt ünnepelve felül kell emelkedni azon, ami szétválaszt, „a különbségek helyett a vonalakat kell keresni, amelyet nem közénk húztak, hanem Jankovics Marcell módjára összekötnek bennünket". Úgy vélte, ilyen „a nyelv, amit beszélünk és óvnunk kell, a kultúra, ami meghatározza gondolkodásunkat, a képek, amiket lelkünkből rajzoltak, és a hagyományok, amikben magunkra ismerhetünk".
 
Turi Attila, az MMA elnöke azt hangsúlyozta: a művésznek a kommunista diktatúra nem engedte, hogy építész lehessen, ezért házat nem épített, de hazát, közösséget és nemzetet igen. „A teremtett világban dolgozott, ahol létünket Isten ragyogásában láthatjuk" - fogalmazott.
Szász Jenő miniszteri biztos, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a kiállítás védnöke arról beszélt, hogy Jankovics Marcell a nemzet művésze volt, „a magyarok reménységének dalnoka, aki képes volt megszólaltatni azt a hangszert, a reménykürtöt, amelynek hangját csak meg kell hallanunk". Amennyiben ezt az ember megteszi, „reménydalnok" lehet a kétségbeesett világban - tette hozzá.


„Hiszem, hogy a Magyar Művészeti Akadémia közösségében is a nemzeti megmaradás reményét látta. 2011-től rendes tagja lett az Akadémiánknak, 2014-2020-ig alelnöke, majd pedig 2020-21-ben tiszteletbeli elnöke. Küzdelmes és alkotó életet élt, amelynek a kép szó állt a középpontjában. Képekkel dolgozott és képekben gondolkoztatott, képzeletével játszott és képességeket alakított ki. Számára az volt a cél, hogy a művészete magyar legyen és olyanná varázsolja animációs filmjeit, úgy írja meg könyveit és úgy tanítson, hogy megérintse a gyermekek és felnőttek képzeletét és érzelemvilágát" – mondta Turi Attila.

Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár kiemelte: Jankovics Marcell keresztény gyökerekből táplálkozva világhírűvé tette a magyar rajzfilmet. Megemlítette, hogy a művész rajzfilmbeli „szuperhősei" valóságosak, mert megdolgoznak a sikerért, szorgalommal, lélekkel és tudással.
 
Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye megyés püspöke hangsúlyozta, hogy a remény szent évében egy értékes kiállítás nyílik az ország történelmi fővárosában, amelynek fontos üzenete van a mai kor emberének, mely sokszor eltéved a világ mesterséges környezetében. Megjegyezte: nem szabad hagyni, hogy a hamisság irányítsa a világot, ebben segítenek Jankovics Marcell alkotásai is.

 
Tóth Norbert főtanácsos, a kiállítás kurátora azt mondta Jankovicsról, hogy a XX-XXI. század fordulójának magyar zsenije, művészete nemzetközileg beágyazott, miközben a kisugárzása egyetemes. Jelezte, hogy a tárlat tematikája háromféle módon kapcsolódik a szentévhez: hitben, reményben és zarándoklatban.