Múlt év őszén ünnepelte Diénes Attila nyolcvanadik születésnapját. A Marosvásárhelyen és a Veszprémben rendezett ünnepi tárlatot követően a művész idén május közepétől Budapesten is bemutatta öt és fél évtizedes alkotóútjának kiemelkedő alkotásait. A június 25-ig kiállított kollekció a rendkívül gazdag életmű 1968 és 2023 között született műveit ölelte fel, melyben kőfaragványokat, bronzból öntött plasztikákat, valamint különféle anyagkombinációkból kialakított kompozíciókat láthatott a nagyérdemű. A bemutatott műveken túl néhány fotón az önálló művészi program mellett, vagy azzal teljes összhangban megvalósult, megrendelésre készült, a magyarországi és erdélyi közösségi terekben álló, egyedi, monumentális munkákat is megcsodálhatta a látogató.
 
„A szobor átszellemült anyag, az élet káprázatával felruházott élettelen, anyagba kalapált extázis, csiszolt felületre izzadt érzelem, kristállyá dermedt életérzés, varázslat, üzenet, aminek anyagisága csak megjelenésében igaz. A szobor szellemünk konkrét lenyomata, mondhatni kristálya" – fogalmazta meg Diénes Attila saját alkotásfilozófiáját.
A kiállítást Wehner Tibor művészettörténész nyitotta meg, aki kiemelte: a kiállítás címe – Meditációs hely – pontosan jelöli a tárlat koncepcióját és lényegét.
„Ez a műegyüttes valóban a meditáció helye. A meditáció olyan, összpontosított helye és tere, ahol kivétel nélkül a tűnődésre, az elmélyülésre, az elmélkedésre ösztönző műalkotások sorakoznak, ahol a szobrok meditációs bűvkörébe kerülhetünk. A látogatókat fogadó teremben a faszobrok, míg az alsó régiókban a kőbe faragott és a bronzba öntött plasztikák, esetenként az anyagkapcsolódások, az anyagkombinációk kompozíciói indíthatnak elgondolkodásra, vonhatnak hatóterükbe. Ez a hármas, az anyagok-, illetve az anyagok-diktálta technika által szabályozott tagolás egyúttal azt is jelzi, hogy Diénes Attila – bár ízig-vérig a modernitás művésze –, sokoldalú, a klasszikus szobrászat matériáit és kivitelezési módszereit tiszteletben tartó és hűséggel alkalmazó szobrász: farag, megmintáz és formába önt, vagyis – nem barkácsol, nem szerkeszt és épít, nem foglalkozik talált tárgyakkal és manipulálásukkal –, a tradicionális eljárásokkal, az elvétellel és a hozzáadással alakítja a különböző anyagokba foglalt, szilárd tömegeket alkotó, dinamikusan a térbe illesztett kompozícióit."
A tárlaton végighaladva azt lehetett megtapasztalni, hogy a különböző anyagok gyakran összekapcsolódnak az alkotásokban. Így például a fém és a fa látszólag ellentétes anyagai a művész koncepciója nyomán kelhettek új életre.
A művészettörténész hozzátette: Diénes Attila rendkívül erőteljes, intenzív meditációs teret teremtő művei arra is indíthatják a szemlélőt, hogy magáról a szobrászat mibenlétéről gondolkozzon. Egy szobrászati műalkotás megszületése kapcsán azt a történést kell követni, illetve értelmezni, hogy valami testet vagy alakot ölt.
Az 1988 óta Magyarországon, Magyarpolányban élő és dolgozó, szülőhelyével ma is eleven emberi és művészeti kapcsolatokat őrző és ápoló szobrász napjainkban is fáradhatatlan és aktív: Bakony-alji műhelyében sorozatban születnek az újabb és újabb munkák, emellett művésztelepeket szervez és hatalmas farönkökkel „birkózik" a szimpózionokon.
 
Finisszázs: Alkotói tárlatvezetés - 2023. június 23. | 17:00
Részletes információk a Pesti Vigadó honlapján érhetőel el.