Hit, művészet, tudomány
Vándorkiállítás Dávid Katalinról
Dávid Katalin Széchenyi-nagydíjas művészettörténész, az MMA néhai tagja emléke előtt tisztelgő kiállítás nyílt a szentesi Tóth József Színházban. A huszonkét tablóból álló, Hit, művészet, tudomány - A 100 éves Dávid Katalin élete címet viselő tárlat célja, hogy bemutassa a szegedi születésű, világszerte ismert művészettörténész munkásságát. A vándorkiállítás a tervek szerint az MMA minden regionális központjában látható lesz.
Dávid Katalin Széchenyi-nagydíjas művészettörténész, az MMA néhai tagja emléke előtt tisztelgő kiállítás nyílt a szentesi Tóth József Színházban. A huszonkét tablóból álló, Hit, művészet, tudomány - A 100 éves Dávid Katalin élete címet viselő tárlat célja, hogy bemutassa a szegedi születésű, világszerte ismert művészettörténész munkásságát. A vándorkiállítás a tervek szerint az MMA minden regionális központjában látható lesz.
A Magyar Művészeti Akadémia alapítói közé tartozó Dávid Katalin életműve dr. Zombori István szegedi történész munkájának köszönhetően tárul az érdeklődők elé. A kiállítás kurátora egyháztörténeti kutatásaiban számos alkalommal támaszkodott Dávid Katalin tudományos tevékenységére, személyesen is ismerte a keresztény művelődéstörténet korszakos alakját.
A kiállítás több tablót szentel az erdélyi gyökerekkel rendelkező, örmény család Szegedhez kötődő múltjának. Az egyetemi professzor apa révén került a család a Tisza-parti városba a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1921-ben történt költözésével. Dávid Katalin már Szegeden született 1923-ban, egy tízgyermekes család harmadik gyermekeként. Az otthonról hozott intellektusra, a katolikus, polgári neveltetésre épültek alap-, középfokú, majd felsőfokú tanulmányai. Az egyetemi professzoraitól – köztük Sík Sándortól és Bálint Sándortól – kapott szellemi iránymutatás meghatározta egész pályáját.
A tablósorozat dokumentumokkal, különleges és ritkán látható fotókkal, emellett érdekes, rövid informatív leírásokkal teszi a nagyközönség számára befogadhatóvá e gazdag életutat és rávilágít mindarra, amit a hazai művészet- és egyháztörténet Dávid Katalinnak köszönhet. Az anyag végigkíséri életének főbb állomásait, és kiemeli azokat, amelyek elkötelezett humanizmusáról, hit- és értékvállalásáról tanúskodnak. „Dávid Katalint, tudományos, művészettörténeti és egyháztörténeti munkássága mellett, mint ember- és értékmentőt is szeretnénk bemutatni" – hangsúlyozta a kiállítás kurátora, Zombori István. A kiállításnak is köszönhetően megtudhatjuk például azt, hogy Dávid Katalin a második világháború utolsó éveiben – fiatal egyetemistaként – életét kockáztatva vett részt Budapesten az Angelo Rotta nuncius által szervezett zsidómentő akcióban jezsuita kapcsolatai révén. 1945 után Szegeden szervezte a katolikus ifjúsági mozgalmat, tiltakozva a hitoktatás eltörlése, majd az egyházi iskolák államosítása ellen. Az ötvenes években az általa vezetett Művészettörténeti Dokumentációs Központban a hatalom által mellőzött értelmiségieket foglalkoztatott, és folyamatosan támogatott olyan művészeket, akiket a korszak kultúrpolitikája félreállított. Művészettörténészi munkájából azokat emeli ki a kiállítás, amelyekkel a pártállam által erőltetett szocialista realista irányzat idején nemzetközi elismerést szerzett: a Vincent van Gogh, Marc Chagall és Henry Moore művészetét bemutató köteteit. Mindemellett ismerteti mindazon tevékenységeket is, amit a vallásellenesség időszakában az egyházi és felekezeti múzeumok, gyűjtemények értékeinek megóvása érdekében végzett.
A vándorkiállítás létrejöttét a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. A tárlatot Kiss János, az MMA alelnöke nyitotta meg Szentesen, a Tóth József Színház és Vigadó épületében, aki beszédében hangsúlyozta: az alkotmányos köztestületnek kötelessége az akadémikusokról, az alapítókról megemlékezni. „Makovecz Imre és Dávid Katalin igazi harcosok voltak – életművük példaértékű, amit szükséges megmutatni" – mondta az alelnök.
A tablósorozat ez év végéig látható a Tóth József Színházban, de az alkotók és szervezők szándéka, hogy egy mielőbbi budapesti bemutató után vándorútra indulhasson a Kárpát-medencében.
Szöveg: Varga Márta
Fotók: Ráfi Dénes, Varga Márta
A kiállítás több tablót szentel az erdélyi gyökerekkel rendelkező, örmény család Szegedhez kötődő múltjának. Az egyetemi professzor apa révén került a család a Tisza-parti városba a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1921-ben történt költözésével. Dávid Katalin már Szegeden született 1923-ban, egy tízgyermekes család harmadik gyermekeként. Az otthonról hozott intellektusra, a katolikus, polgári neveltetésre épültek alap-, középfokú, majd felsőfokú tanulmányai. Az egyetemi professzoraitól – köztük Sík Sándortól és Bálint Sándortól – kapott szellemi iránymutatás meghatározta egész pályáját.
A tablósorozat dokumentumokkal, különleges és ritkán látható fotókkal, emellett érdekes, rövid informatív leírásokkal teszi a nagyközönség számára befogadhatóvá e gazdag életutat és rávilágít mindarra, amit a hazai művészet- és egyháztörténet Dávid Katalinnak köszönhet. Az anyag végigkíséri életének főbb állomásait, és kiemeli azokat, amelyek elkötelezett humanizmusáról, hit- és értékvállalásáról tanúskodnak. „Dávid Katalint, tudományos, művészettörténeti és egyháztörténeti munkássága mellett, mint ember- és értékmentőt is szeretnénk bemutatni" – hangsúlyozta a kiállítás kurátora, Zombori István. A kiállításnak is köszönhetően megtudhatjuk például azt, hogy Dávid Katalin a második világháború utolsó éveiben – fiatal egyetemistaként – életét kockáztatva vett részt Budapesten az Angelo Rotta nuncius által szervezett zsidómentő akcióban jezsuita kapcsolatai révén. 1945 után Szegeden szervezte a katolikus ifjúsági mozgalmat, tiltakozva a hitoktatás eltörlése, majd az egyházi iskolák államosítása ellen. Az ötvenes években az általa vezetett Művészettörténeti Dokumentációs Központban a hatalom által mellőzött értelmiségieket foglalkoztatott, és folyamatosan támogatott olyan művészeket, akiket a korszak kultúrpolitikája félreállított. Művészettörténészi munkájából azokat emeli ki a kiállítás, amelyekkel a pártállam által erőltetett szocialista realista irányzat idején nemzetközi elismerést szerzett: a Vincent van Gogh, Marc Chagall és Henry Moore művészetét bemutató köteteit. Mindemellett ismerteti mindazon tevékenységeket is, amit a vallásellenesség időszakában az egyházi és felekezeti múzeumok, gyűjtemények értékeinek megóvása érdekében végzett.
A vándorkiállítás létrejöttét a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. A tárlatot Kiss János, az MMA alelnöke nyitotta meg Szentesen, a Tóth József Színház és Vigadó épületében, aki beszédében hangsúlyozta: az alkotmányos köztestületnek kötelessége az akadémikusokról, az alapítókról megemlékezni. „Makovecz Imre és Dávid Katalin igazi harcosok voltak – életművük példaértékű, amit szükséges megmutatni" – mondta az alelnök.
A tablósorozat ez év végéig látható a Tóth József Színházban, de az alkotók és szervezők szándéka, hogy egy mielőbbi budapesti bemutató után vándorútra indulhasson a Kárpát-medencében.
Szöveg: Varga Márta
Fotók: Ráfi Dénes, Varga Márta
